Mike Omer: Élve eltemetve – Könyv – kritika

Mike Omer: Élve eltemetve - Könyvborító

A sorozatgyilkosok élete sem egyszerű. Annak például, amelyik élve temeti el az áldozatait, rengeteget kell ásnia. A texasi San Angelo-ban ráadásul dög meleg is van. Nem beszélve a macerás, agyagos talajról. De nem akarom sajnáltatni az illetőt; aki ilyesmit tesz, az egy szemét alak, megérdemli, hogy szenvedjen… Persze mit szóljon akkor az áldozat (mint ahogy általában, úgy most is: egy csinos, ifjú hölgy) aki azt veszi észre, hogy ő van élve eltemetve?…

… Zoe Bentley és partnere Tatum Gray a sorozat második részében is mélyre ás egy sorozatgyilkos őrült elméjében.

Valami hiányzik az Élve eltemetve című könyvből

Nos, leginkább az egyedi hang, valami igazán eredeti, olyasmi, ami megkülönbözteti Mike Omer írását a többi sorozatgyilkost szerepeltető tucat-thrillerrel szemben.

Az Élve eltemetve sok szempontból közepes munka. Nem túl érdekes karakterek és kevés igazán izgalmas fordulat vagy jelenet jellemzi, az írás pedig összességében elég színtelen.

És azt, hogy mennyi közreműködő segítségére volt szükség ahhoz, hogy épkézláb könyv kerekedjen belőle, hűen mutatja az utószó. Ami így, ebben a formában teljesen azt a hatást kelti, mintha Mike Omer képtelen lenne egyedül, saját maga letenni egy kész művet az asztalra. Talán így is van.

Read more

Rick Remender – Wes Craig: Orgyilkos osztály 8. – Nincs visszaút – Képregény-kritika

Rick Remender - Wes Craig: Orgyilkos osztály 8. - Nincs visszaút – Képregény-borító

Az Orgyilkos osztály, azaz minden idők egyik legkevésbé hihető cselekményű, és egyben legellenszenvesebb főhőseit felvonultató képregény-sorozatának 8. része, a Nincs visszaút szokatlan kezdést választ. Egy hosszas drogos trippel indít.

Ne idegesítsen már, Mr. Remender!

Ha van egy megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, labilis, hitszegő és folyamatosan nyavalygó főszereplőd, hát feltehetően nem egy drogos képzelgés fogja közelebb hozni az olvasóidhoz. A drogos trip olyan, mint más emberek részletesen elmesélt álma. Az illetőn kívül a kutya f@szát sem érdekel. Sőt, egyre idegesítőbb az egész, minél többet hallasz belőle.

A Nincs visszaút első negyed részét, tehát a teljes 36. számot le lehet húzni a wc-n, mint érdektelen ostobaságot.

Persze, ha a Nincs visszaútnak csupán az egynegyede lenne egyszerű festékpazarlás, már elégedett lehetnél…

Nincs visszaút – a józan észhez

Read more

Fredrik Backman: Győztesek – Könyv – kritika

Fredrik Backman: Győztesek - Könyvborító

Fredrik Backman Björnstadt-sorozata szerelmes levél a jéghoki sportághoz. A fiktív svédországi kisvárosban, amely fenn északon rejtőzik az erdőben, mindenki hoki-őrült. Csakúgy mint a szomszédos városkában, az örök ellenlábasban, Hedben. Backman a sportág ürügyén mélyen érzelmes tablóképet készít a kisvárosi identitásról, valamint a család és a közösség összetartó erejéről. A Győztesek a trilógia záródarabja.

Amit még nem mondtak el Björnstadtról

Igazából már mindent elmondtak.

Az első rész egy nemi erőszak következményeiről szól. A sztárjátékos azt hiszi, neki minden automatikusan jár. A lakosság nagy része pedig hajlamos egyetérteni vele, hiszen ő az, aki évtizedek után újra felteheti városukat a térképre. Az Anderson-család azonban kiáll az igazáért – és ezzel kettészakítja Björnstadtot.

Az egymás ellen című második rész, amellett hogy tovább viszi a korábban már megkedvelt szereplők sorsát, főleg a kisvárosi sport tömeg-pszichológiai vonatkozásaira koncentrál. Nevezetesen, a két szomszédos város lakossága teljesen belehülyül a riválisával szembeni ellenségeskedésbe. És a feszültség egyre csak fokozódik. És fokozódik és fokozódik .. És még tovább fokozódik.

Read more

Joanna Schaffhausen: Nincs kegyelem – Könyv – kritika

Joanna Schaffhausen: Nincs kegyelem - Könyvborító

Ellery Hathaway rendőrként ellentmondásos körülmények között lelőtt egy kegyetlen bűnözőt, így kényszerszünetre küldik. A Nincs kegyelem főhősét most pszichiátere kötelezi, hogy vegyen részt csoportterápián, amelyet erőszakos bűncselekmények áldozatai számára szerveztek. Ellery, aki fiatalkorában maga is túlélte, hogy egy sorozatgyilkos elrabolta, máig képtelen túllépni a múltján.

Azonban egy rendőr mindig is rendőr marad. Egy csoportterápián pedig számos, máig megoldatlan vagy éppen ellentmondásos ügyre lehet bukkanni. Egy különösen kegyetlen nemi erőszaktevő? Egy réges-régi gyújtogatási ügyben újra fellángoló indulatok? Ellery saját magát sem kímélve nyomozni kezd.

Egy karakteres rendőrnő

Joanna Schaffhausen megtévesztő módon kezdi Nincs kegyelem című krimiregényét. Vannak mostanában azok a divatos könyvek, amiben az aktuális, enyhén szociopata antihősnő könnyed stílusban számol le a saját családjával vagy munkatársaival, esetleg véletlenül veszélyes bérgyilkosnak nézik. Nos, a Nincs kegyelem első mondata pontosan ezt a zsánert idézi.

Azonban elég mindössze pár oldal, hogy belásd a tévedésedet. Schaffhausen nagyon hamar nyomasztó atmoszférával tölti meg könyvét. A testi és lelki sebeket magával cipelő Ellery Hathaway pedig észrevétlenül megszerzi a szimpátiád.

Read more

A. K. Larkwood: Az ezerszemű úrnő – Könyv – kritika

A. K. Larkwood: Az ezerszemű úrnő - Könyvborító

A. K. Larkwood: Az ezerszemű úrnő című könyvének egyetlen nagy hibája van: az hogy, ezzel vége is a történetnek. A. K. Larkwood két rész alatt lezavarta a Kígyókapuk sorozatot. Más szerző térdre esve rebegne sűrű hálaimákat, hogy egy ilyen nagyszerű és egyedi alapötlettel megfogta az isten lábát és minimum 5 kötetre húzná szét a szériát, sejtve, hogy ezzel talán meg is alkotta élete fő művét… Hiszen hol van arra a garancia, hogy legközelebb akár csak megközelítőleg is képes lesz hasonló színvonalra.

Az ezerszemű úrnő baljósan sziszeg

Szerelmes ork csajok, őrült, halottimádó szekták, a földön járó isteni megtestesülések és számtalan világ, amik között a Kígyókapukon szó szerint áthajókázva közlekedhetsz. Az alapfelállás monumentális. De ahol Larkwood a legjobbat alkotta, az mégiscsak az istenek kapcsán sikerült neki. A Kimondatlan Név című debütáló regényében három olyan istenség is szerepel, amelyek közül egyetlen egy is dicséretére válna bármely fantasy regénynek.

Az ezer darabra töredezett, szilánkjait az univerzumban szétszóró kígyóistennő, az űr hidegjébe száműzött rémisztő, örökkön gyilkos dühtől égő sárkány, avagy a hegy gyomrának titokzatos mélységeiben lakozó, megfoghatatlan, emberáldozatokra éhező, mindentudó entitás remek alapot kölcsönöznek Larkwood sorozatának.

Read more

Hugh Howey: Siló – Könyv – kritika

Hugh Howey: Siló - Könyvborító

Ha otthon ülő típus vagy, aki szívesen tartja karban a kondícióját lépcsőzéssel, gyerekre viszont nem vágyik különösebben, akkor a Siló pont neked való hely lenne. Mindenki más viszont rendesen megszívta. Hugh Howey tudományos-fantasztikus regényében az emberiség beköltözött a föld alá. Mármint az a pár kósza példány, amelyik még megmaradt. A Siló, 144 emelet mélyen belefúrva a földbe ideális helyszín egy klausztrofób sci-fi-thriller számára.

Jobb, ha a Silóban maradsz!

Az ember már csak ilyen. Ha be van zárva valahova, akkor ki akar jutni onnan. Mindenáron. Sőt, ahogy elkezded olvasni Hugh Howey könyvét, te is úgy gondolod, ennek nyilván így kell történnie. Nehogy már a teljes könyv ezen a szűk helyszínen játszódjék. Valahogy biztosan kijutnak.

Hugh Howey azonban máshogy gondolja. Azt mondja, naná, hogy ott játszódik! Te pedig hiába reménykedsz: Howey egy méretes pofonnal visszazavar a Silóba.

Ekkor két dologra jössz rá:

1, Ennek a könyvnek nem véletlenül Siló a címe.
2, A Siló tökéletes kalandregény.

Read more

Tove Alsterdal: Elnyelte a föld – Könyv – kritika

Tove Alsterdal: Elnyelte a föld - Könyvborító

A skandináv krimiknek két fő csapásiránya van. Vannak egyszer azok a könyvek, amelyek egy végtelenségig depressziós, a világ minden baját a hátukon cipelő főhőssel akarnak örömteli pillanatokat szerezni az olvasónak (lásd: Reykjavíki éjszakák) és vannak azok, amelyek valami extra hozzávalóval próbálnak kitűnni a tömegből. Ilyenek a Harry Hole-regények, ahol a pluszt a sorozatgyilkosokra specializálódott nyomozó zsenialitása (és alkoholizmusa) szolgáltatja (lásd: Vérhold). Tove Alsterdal másik utat követ. Elnyelte a föld című könyve főként a hitelességre helyezi a hangsúlyt.

Eira Sjödin rendőrjárőr újra nyomoz

Alsterdal sorozatinditó kötete a Gyökerestül kitépve elnyerte a legjobb svéd kriminek járó Üvegkulcs-díjat. Így aztán nem is kérdés, hogy a svéd szerző főhőse, Eira Sjödin rendőrjárőr újabb üggyel bizonyíthatja hozzáértését.

Az állástalan színész eltűnéséről egy idő után kiderül, hogy valami többről van szó. Eira, aki kezdetektől fogva részese a rendőrségi eljárásnak, lehetőséget kap, hogy a gyilkossági nyomozásban is részt vegyen.

Read more
1 2 3 4 5 6 42