Karin Smirnoff: A lány, akinek semmi sem drága – Könyv – kritika
Stieg Larsson Millennium-trilógiája, avagy más néven a Tetovált lány-sorozat a 2000-es évek közepén világszerte feltette a térképre a skandináv krimik műfaját. A film- és televíziós sorozat-változatot is kapott könyvek hihetetlen mértékű népszerűségére jellemző, hogy a szerző halála után is tovább folytatódtak a különc, ámde megállíthatatlan hacker, és hű (olykor hűtlen) munkatársa, Mikael Blomkvist kalandjai. Karin Smirnoff A lány, akinek semmi sem drága című könyve immár a sorozat hetedik része.
A tetovált lány ellentmondásos múltja
Larsson krimiként indult sorozata nagyon hamar valami mássá változott. Valami többé. Lisbeth Salander, a vasággyal együtt is maximum 40 kilós címadó főszereplőből rövid úton akcióhőssé avanzsált. Mi több, bosszúálló angyallá, aki, mint erős és független nő, pokollá tette az azt megérdemlő férfiak életét.
Aztán jöttek a David Lagencrantz által gyártott folytatások, és innentől nem tudom. Szerény megítélésem szerint Lagencrantz az egyik legrosszabb a borúra hajlamos északi krimiszerzők között. Egyetlen könyvét sem tudtam tudtam befejezni, ami a kezeim közé került. Értelemszerűen így járt a Millennium-sorozat általa fabrikált három része is…
De nézzük, Karin Smirnoff milyen módon közelít a vasakaratú tetovált lányhoz, aki, akárhogy is számoljuk, két évtized elteltével már mindenképpen tetovált nő.
