Richard Osman: Az utolsó ördög – Könyv – kritika

Richard Osman: Az utolsó ördög - Könyvborító

A bűbájos dél-angliai nyugdíjas-közösségben, Cooper Chase-ben számos klub létezik a lakók mulattatására. Van rejtvényfejtő klub, francia társalgás óra, zumbázók, de a rejtvényfejtésnél valamivel több izgalomra vágyók megalakították a (csütörtöki) nyomozóklubot is. Az utolsó ördög a nyugdíjas magándetektívek és az ismert angol tévés műsorvezető, Richard Osman immár negyedik közös együttműködése. A nyomozóklub tagjai most éppen egy eltűnt szállítmány heroin nyomába erednek, miközben egy barátjuk meggyilkolása miatti bosszú is hajtja őket.

Nyomozás oldott légkörben

Az ember azt gondolhatná, hogy a közel nyolcvanéves klubtagok, már eleve korukból kifolyólag is, némileg hendikeppel indulnak a bűn üldözésében. Azonban ez mégsem így van. (Persze a csípőprotézis, a sétabot és a Cavinton bármikor a rendelkezésükre áll!)

Azt is gondolhatnánk, hogy a különféle elvetemült gonosztevők sorra ártalmatlanítják majd a klub tagjait egy-egy állkapocsra intézett könyökütés segítségével, és amíg az önjelölt nyomozók az agyrázkódásból lábadoznak a kórházban vagy éppen kómában hevernek, a bűnösök könnyedén megsemmisítenek minden nyomot.

Azonban Az utolsó ördög bűnözői szelídek, mint a kisangyalok! És figyelemre méltóan türelmesek és tisztelettudók az időskorúakkal szemben!

Read more

Robert Galbraith: A koromfekete szív – Könyv – kritika

Robert Galbraith: A koromfekete szív - Könyvborító

Joanne K. Rowling, a Cormoran Strike-könyvek Robert Galbraith álnevű alkotója a közelmúltban több aktuális témában is sikeresen rajzolta magára a célkeresztet. Nem ismeretlen számára tehát az özönvízszerűen rázúduló internetes népharag jelensége. Így aztán nem teljesen váratlan a sorozat A koromfekete szív címet viselő ötödik részének témaválasztása sem. A Cormoran Strike és Robin Ellacott nyomozópáros egy gyilkosságba forduló online zaklatási ügyben kezd nyomozni. És eközben elmerül az internet legsötétebb bugyraiban.

Rowling nem mellesleg azt is elhatározhatta, hogy megdönti minden idők legvastagabb krimiregényének Guinness-rekordját…

A koromfekete szív a Netflixre költözik

Adja magát, hogy A koromfekete szív egy, a szokásosnál is elvetemültebb gonosztevőre utaljon. Ehelyett, egy hamar kultstátuszba kerülő, szürreális és bizarr, azonban szerethető rajzfilmsorozatról van szó. Edie Ledwell, a sorozat egyik alkotója egy internetes troll céltáblája lesz. Anomie azonban nem csak egyszerű troll, hanem a kultikus Youtube-sorozat egyik szereplőjére épülő online játék létrehozója, méretes rajongótáborral bíró mesteri manipulátor. Strike-nak és Robinnak rendesen fel van adva a lecke…

Read more

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen – Könyv – kritika

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen - könyvborító

Körülbelül 35-40 éve olvastam utoljára Agatha Christie-könyvet. Az életmű nagy részén átrágtam magam, mert Manci néném évtizeden keresztül vásárolta fel a zsánerbe tartozó könyveket, és a krimi királynőjének művei természetesen nem maradhattak ki. Aztán egyszer csak torkig lettem. Ráuntam a nagy bajszú belgára, ugyanúgy mint a kotnyeles Mrs. Marple-re. Egy könyvkritika blog viszont jó alkalmat ad arra, hogy új esélyt kapjon a klasszikus brit szerző. És persze ilyenkor szerencsésebb, ha a leghíresebb művek közül választunk. Mint amilyen a Gyilkosság az Orient expresszen is.

A lezárt expresszvonat rejtélye

A kontinentális Európa teljes szélességében Isztambul és Párizs között közlekedő Orient expressz pompás helyszínnek tűnik egy gyilkosság kivitelezéséhez. Felszállsz, megteszed, ami kell, lehetőség szerint éjszaka, amikor mindenki békésen szunyál a hálófülkéjében, majd a következő állomáson leszállsz és csá, a többi legyen a vonaton utazók gondja.

Persze véletlenek mindig közbejöhetnek. Például kitör egy hóvihar és a jugoszláviai senkiföldjén ragadsz a vonaton két állomás között. Aztán, és ez még rosszabb eshetőség, az Orient expresszen utazik maga a híres belga magándetektív, Hercule Poirot is, akit rögvest felkérnek, hogy vizsgálja ki az ügyet. De ha nem kérnék fel, ide a rozsdás bökőt, akkor is kivizsgálná.

Read more

Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája – Könyv – kritika

Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája - könyvborító

Általános iskolás koromban olvastam először Sir Arthur Conan Doyle négy Sherlock Holmes-regénye közül a legnevezetesebbett. Tény, hogy ez nem mostanában volt, de annyit elárulhatok, hogy az a rohadt dög úgy halálra rémített, hogy alig tudtam elaludni. Láttam magam előtt a tüzet okádó pofáját és a lángban égő szemeit, amint a lápvidéken rohangál fel-alá áldozatra vadászva és vonyít a holdra, de oly ádázul, hogy a hideg futkározik tőle az ember hátán. De A sátán kutyája megírása óta mégiscsak eltelt 120 év, egyszóval nem lenne túl nagy csoda, ha ezalatt megritkult volna a nevezetes eb szőre. És a fogai nagy részét is elhullatta volna…

A sátán kutyája rémisztő egy szörnyeteg

Könnyű megérteni, hogy miért az évszázadok óta a Baskerville család nyomában csaholó véreb esete a skót író legnépszerűbb műve. Magától értetődően a természetfeletti aspektus miatt. A családot bosszúálló szellemként kísértő nem evilági lény helyi legendává vált. A bűnügy helyszíne egy elhagyatott, fura különcökkel benépesített, életveszélyes lápvidék. Mind-mind az olvasó borzongatását szolgálják.

Ráadásul könnyedén elképzelhetjük, hogy a történet mekkora hatást válthatott ki megjelenésekor, ha tudjuk, hogy a krimi irodalmat megújító és egyben pályára állító Doyle legalább akkora hatással volt saját műfajára, mint, teszem azt, a The Beatles a 60-as évek zenéjére.

A korabeli gyanútlan, viktoriánus ráérősséghez szokott olvasóközönség valószínűleg ugyanúgy járt, mint e sorok írója gyerekként: befosott az izgalomtól.

Read more

Stephen King: Holly – Könyv – kritika

Stephen King: Holly - Könyvborító

Stephen King olvasott az újságban egy cikket egy idős házaspárról, akik gyilkosságot követtek el. Mindenki kedves, tisztességes embereknek tartotta őket – egészen addig, amíg elő nem kerültek az elásott hullák a hátsó kertből. Pompás regény alapanyag, gondolta King. Közben tombolt a világban a koronavírus-járvány. Már csak a Mr. Mercedes-könyvekben megszeretett, azóta magándetektívvé avanzsált Holly Gibney kellett a hozzávalók közé, és ezzel kész is a Holly címet viselő izgalmas és nem mellesleg hátborzongató krimiregény.

Ultrakonzervatívok hagyják ezt a könyvet!

Miért?

Mert már a könyv elején fel fogják húzni az agyukat.

Stephen King Holly című könyvének egyik fő vezérfonala a koronavírus. Érdekes, és szinte megmagyarázhatatlan módon az oltásellesek főként a markánsan jobboldali szavazórétegből kerülnek ki szerte a világon. Nem vagyok benne teljesen biztos, de mintha sokak szerint ők lennének azok is, akik jóval fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre.

(Például: a Föld lapos és négy darab sörtés armadillo tartja a hátán; vagy: a Hold teljes egészében ementáli sajtból áll. Vigyázat! Ezek az elméletek első pillantásra talán teljesen hihetőnek tűnnek, de valójában mégsem igazak!)

Read more

Lee Child: A pók hálójában – Könyv – kritika

Lee Child: A pók hálójában - könyvborító

Reacher őrnagy topformában!

Figyelem Reacher-rajongók! A sorozat e része két szempontból is kiemelkedik az őrnagy átlagos (nak nem nevezhető) kalandjai közül.

Egy: főhősünk A pók hálójában című könyvben van legjobb formájában. Napi 10.000 kalóriát burkol be és feljött rá húsz kiló izom. (Mert ás, mint a gép.) Úgyhogy jajj minden gazfickónak! Kivéve persze, ha nem éppen akkor jön rá a vizelési inger, amikor egy gazfickóval bánik el éppen. A 10.000 kalória mellett magába dönt ugyanis napi teljes TÍZ LITER ásványvizet is. (Ez a sorozat 3. kötete, a 23.-ban (lásd: Múlt idő) MÉG semmi nyoma túlműködő veséknek, így feltételezhető, hogy az őrnagy felhagyott eme ártalmas szokással.)

De ha azt hiszi egyébként bárki is, hogy érdekelne, ha néha-néha becsurrantana? Egy frászt! Megmondtam, hogy az őrnagy a legnagyobb példaképem (lásd: Ne add fel könnyen).

Reacher őrnagy szerelmes!

Kettő: Reacher szerelmes. De ez nem ám csak valami hirtelen fellángolás, ami bárkivel előfordulhat egy-egy csinos pofi vagy egy formás láb láttán, hanem egy réges-régi érzelem éri el újra. Bezony, szokatlan az effajta ellágyulás az őrnagytól, aki úgy általában megszokta, hogy a nők a lába előtt hevernek férfias sármjától megittasultan – ami teljesen magától értetődő is egyébként.

Read more

Richard Morgan: Légszomj – Könyv – kritika

Richard Morgan: Légszomj

Génmódosított noir a Marson

Richard Morgan 2008-ban írt egy könyvet egy génmódosított marsi szuperkatonáról, aki megnyeri a visszaútra szóló lottót, és hazajön a Földre kicsit nyomozgatni. 10 évvel később Légszomj címmel írt egy másikat, amiben a főhős ugyancsak egy génmódosított szuperkatona, aki a marsi lottó eltűnt nyertese után nyomoz – a Marson. Pár száz évvel később.

Na, igen, fogadok, sokunkat már a macsó főhőssel meg is fogja Morgan, hiszen igazán szívmelengető egy ennyire hozzáértő, kompetens illetőt látni az események középpontjában, aki vizsgálódásai során esetenként akár szét is marcangolja a neki kellemetlenkedőket. De a fókusz természetesen nem a marcangoláson van, hiszen – még ha rendesen rá is hasal az akció-vonalra – a Légszomj című könyv summa summarum krimi, abból is a noir alfaj.

Lecsúszott főhős? Pipa.
Végzet asszonya? Pipa.
Ordas sumákság a háttérben? Pipa.

Read more
1 2