Mad Max – A harag útja (2015) – Film – kritika

Mad Max - A harag útja

Ha nem láttad a filmsorozat 1978-as első felvonását, amiben régi Max (Mel Gibson) családja meggyilkolása miatt 0-ra amortizál egy motoros bandát, akkor nem lesz könnyű azonosulnod ezzel az új Max-szel (Tom Hardy). Ez az új Mad Max ugyanis leginkább egy random csávó, akit Halhatatlan Joe kissé vérszegénynek tűnő beosztottjai a film első percében kiráncigálnak a verdájából és átminősítenek gyalogossá. Ennyi erővel a neve lehetne Hugyos Józsi is. Oké, új Max persze annyival mégis több egy folyvást a gatyájába csurgató átlagpolgárnál, hogy időközben parkour- és akrobata-technikákat fejlesztett ki magában a VÉGTELEN AUSZTRÁL PUSZTÁBAN, amelyek pont kapóra jönnek neki, hiszen a film hátralévő részében kénytelen lesz különféle száguldozó gépjárművek tetején ugrabugrálni.

És ez az új Mad Max annyival kevesebb a régi Maxnél (és Józsinál) hogy egy bunkó.

Aki, miután felismeri, hogy egy (motor)csónakban eveznek Furiosával (Charlize Theron), Halhatatlan Joe angolosan távozó, elégedetlen alkalmazottjával és annak barátnőivel, ahelyett hogy rájuk kacsintana és aszondaná nekik: sziasztok csajszikáim, mi a pálya, mostantól legyünk legjobb barik, – inkább fegyvert fog rájuk, kirabolja őket és hülyére pofoztatja MAGÁT velük.

Read more

Attack on Titan – Sorozat – kritika

Halvány lila gőzöd sincs arról, hogy mi a lópikula az anime? Nekem se nagyon volt. (Rajzfilm, amúgy.) De Kicsi „M” addig nyüstölt teljes egy esztendőn át, – már ha a nyílt és szemérmetlen zsarolást nyüstölésnek lehet nevezni, – hogy kénytelen voltam beadni a derekam. – „Hogy az Attack on Titan a legjobb anime! Meg hogy mindenki az Attack on Titant nézi!” – állította Kicsi M. Lehet, bár a kérdés az, hogy meddig nézik. Már akik jót akarnak maguknak.

Hogy indul amúgy? Baromi jól. Az emberiség száz éve böhöm nagy falak mögött él. A falon kívül, pucér, androgün és agyilag zokni óriások, amelyek emberhúsra éheznek. Kábé mintha zombik lennének, csak még ráadásul akkorák is mint egy emeletes ház. Az első részben az óriások áttörnek a falon. Miután végignézted, valószínűleg leteszed a hajadat, és azt mondod, ennél ütősebb sorozatkezdést még sose láttál, Lost, Kemény zsaruk, mind smafu.

Attack on Titan - Első évad

Sajnos, azonban innét már csak lefelé visz az út. Mintha a sorozat készítői összezártak volna pár tizenkét évest, akik egymásra licitáltak, hogy ki tud minél nagyobb baromságot kitalálni, és aki nyert, annak az ötlete ment tovább. Nincs se füle, se farka a sztorinak; mintha kényszeresen mindig valami nagyot akarnának durrantani, és lehetőleg minél gyorsabban. Az első két évad simán elbírta volna annak kibontását, hogyan tér magához az emberiség az első sokkból, hogyan veszi fel szép lassan a egyenlőtlen harcot a szinte lebírhatatlan ellenféllel. Ehelyett bedobnak két olyan csavart, egyiket ráadásul a legelején (az első a főszereplő, hm, megváltozása, a másik az óriáscsajszival való kalamajka) amelyek teljesen hiteltelenné csavarják az amúgy erős alapötletet. És akkor a Rendellenesekről még egy szót sem ejtettünk, amik ugyebár speciális képességgel rendelkező óriások. Páncél, teleportáció, tökömtudja. Mindezek sikeresen ostoba mesefilmé redukálják a sorozatot.

Read more

Robin Hood (2010) – Film – kritika

Robin Hood (2010)

Ridley Scott 2010-es műalkotásaminden kétséget kizáróan a valaha készült legzavarbaejtőbb Robin Hood-film (és ebbe nyugodtan számítsuk bele a Fuszeklik fejedelmét is) ami egy nagyjából rendesen kivitelezett kezdő harci jelenet után egy furcsa, több szálon futó katyvasszá válik:

Vigyázat, súlyos spoilerek következnek! De ne is törődj velük!

Robin Hood lop, csal – és gabonát vet

Robin Hood, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ, Sir Loxley álnéven lepasszolja Oroszlánszívű Richárd koronáját az anyakirálynőnek (de csak véletlenül, mert BERÚGNAK a haverjaival hajókázás közben és elfelejtenek olajra lépni.)

Ezután Robin, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ Sir Loxley álnéven beépül a Loxley-családba, és a történet itt Makrancos Katába vált az érthetően vonakodó Lady Marionnal (aki mellesleg szabadidejében a parasztokkal szánt, vet, arat, és ellenállhatatlan kényszert érez, hogy saját kezűleg húzza ki a posványból a pórnép kecskéit.)

Robin, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ titokban, az ÉJSZAKA KELLŐS KÖZEPÉN elveti a Tuck barátból KIZSAROLT gabonát.

A harcművészetek sherwoodi mesterei

Read more

Lee Child: Ne add fel könnyen – Könyv – kritika

Lee Child: Ne add fel könnyen könyvborító

Mivel ezt a blogot úgysem olvassák túl sokan, azt hiszem anélkül, hogy túl nagy körben köznevetség tárgyává válnék, bevallhatom, hogy Jack Reacher őrnagy az egyik legnagyobb példaképem! Tessék, kimondtam. Nagy szavak, tudom. De aki elolvassa a Ne add fel könnyen című thrillert, tuti, hogy az onnantól csodálattal követi Lee Child ex-katonai rendőr főhősének pályafutását.

Jack Reachert példaképnek!

Példaképem, Jack Reacher őrnagy Lee Child nagyszerű sorozatának második részében (ami jó 20 év után akadt újra a kezembe, ezért véletlenül még egyszer kiolvastam) egy furgon rakterében találja magát – az FBI egy szemrevaló ügynökével együtt. Akit elraboltak. Példaképem, Jack Reacher őrnagy csak úgy véletlenül kerül a furgonba. A Ne add fel könnyen végtelenül buta emberrablói ahelyett, hogy kipenderítenék a kocsiból, magukkal cipelik. Elképzelni sem tudják ezek a nyavalyások, hogy ezzel mekkora problémákat vesznek a nyakukba.

Példaképem, Jack Reacher őrnagy ugyanis erős, okos, képzett, ravasz és Sherlock Holmes-abb Sherlock Holmes-nál is (lásd: A sátán kutyája). (Figyelj csak, hogy kielemzi már a csajszit az elején.) Az igazságérzete ráadásul a plafont verdesi. Ő a legjobb mesterlövész is. (Lefogadhatod, hogy páran golyót kapnak a fejükbe.)

Read more

Jonas Bonnier: Svédcsavar – Könyv – kritika

Jonas Bonnier: Svédcsavar - könyvborító

Skandináv krimi rablással súlyosbítva

Jonas Bonnier könyve nagyjából a skandináv krimi és a dokumentum-regény találkozása a boncasztalon. Vagy mi. Igazából nem teljesen, mert az előbbi zsánerre jobbára csak a helyszín utal, a szokásos nyafogásnak viszont nyoma sincs. (Tudod, amikor a könyv derék északi szereplői már a rögtön a kezdéstől folyamatosan depressziósak, de a nevük és a nemük még hosszú oldalakig nem derül ki.) Ha pedig attól félsz, – mivel a könyv igaz történet, – hogy csak a tényeket dobálják benne egymásra, ez sem illik rá, hiszen a Svédcsavar teljesen áramvonalasra van regényesítve.

2009-ben pár fickó kirabolta a G4S készpénz-logisztikai cég stockholmi lerakatát, helikopterrel. (Röpködtek a százmillió koronák.) A regény a felkészülés és a rablás története.

Rosszfiúk? Érdekes!

Bonnier könyve összességében nem annyira izgalmas és fordulatos, mint azt a heist zsáner diktálná. A könyvnek az előkészületeket kitevő értelemszerűen nagyobb hányadára maximum a mérsékelten érdekes jelző akasztható. (Nyilván, ez a helyzet megváltozik az akciórész során.)

Read more

Nyírjuk ki Günthert! – Film – kritika

Nyírjuk ki Günthert! 2017 akció-vígjáték, poszter

Blake, a bérgyilkos, mindenki, de leginkább saját maga számára is érthetetlen okból kifolyólag elhatározza, hogy megöli Günthert, a legmenőbb bérgyilkost. A nagy melóhoz összeránt egy csapat további bérgyilkost. És egy dokumentumfilmes stábot is, de nyilván csak azért, hogy még nagyobb legyen a leégése. Az Arnold Schwarzeneggert is a szereplők között tudó Nyírjuk ki Günthert! ugyanis amellett, hogy kiparodizálja a jéghideg bérgyilkosokat szerepeltető akciófilm műfaját, saját magát is sikeresen kifigurázza.

Bérgyilkosok olcsó pénzért

Csakhogy Blake csapatában mindenki idióta. Vagy lúzer. Vagy idióta és lúzer. De nem ám viccesen, nehogy azt hidd, hanem bénán. És dögunalmasan. Látva a felbérelhető orgyilkosok szerencsétlenkedését, arra gondolsz, hogy ha bármikor el kellene tenned valakit láb alól, hát sokkal jobban járnál, ha te magad csinálnád.

Taran Killam akciófilmje egy pillanatra sem veszi komolyan magát és ez egy gyilkosokról szóló filmnek nem mindig válik az előnyére. Főleg olyankor, amikor el akarnak tenni valakit láb alól. A Nyírjuk ki Günthert!-ben persze, folyton el akarnak tenni valakit láb alól. Ez pedig maga Günther.

Read more

Doctor Strange (2016) – Film – kritika

Doctor Strange (2016) film poszter marvel

Mint azt mindannyian jól tudjuk, a Marvel filmek olyanok mint a vurstli.
Nos, az 2016-ban készült Doctor Strange sem kivétel Martin Scorsese alaptétele alól: színes, csillogó-villogó, varázslatos, de azért mégis számos lyuk tátong rajta.

A jó doktor Strange egy közlekedési baleset okán kényszerül pályamódosításra (nem lehet elégszer hangsúlyozni: NE TELEFONÁLJ VEZETÉS KÖZBEN!) Menő sebészből varázsló lesz. Persze azért ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, mint a Marvel filmek túlnyomó többsége, e film is eredettörténet. Másrészt az ilyesmi azért nem megy egyik napról a másikra.

A Benedict Cumberbatch által alakított főhős mindeközben nem nagyon nyeri el túlzottan a szimpátiánkat, mivel, hát, ki az, aki alapból kedvel egy önhitt, egoista, anyagias, nárcisztikus és arrogáns sebészorvost? Senki. Kivéve, ha azt akarja, hogy az vakbélműtétet hajtson rajta. Ilyenkor, azért megértőbb az ember…

Karrier- és meg- váltás

Ha van egy olyan testrészed, amit létfontosságú a munkavégzésed tekintetében, annak megsérülése az egész addigi életedet a fejedre állíthatja. Nem csoda, hogy dr. Stephen Strange is nehezen tudja kezelni a helyzetet. Te mit csinálnál a helyében? Azt mondanád: – Az idő a legjobb orvosság! – És türelmesen végeznéd a fizikoterápiás gyakorlatokat. Közben, biztos, ami biztos, letennéd a bőrgyógyász szakvizsgát.

Read more
1 4 5 6