Sir Walter Scott: Ivanhoe – Könyv – kritika

Anglia zűrben

Az úr 1199-es esztendejére Anglia ebek harmincadjára került. A lovagkirály, Oroszlánszívű Richárd keresztes-hadjáratra ment a Szentföldre. Öccse, a züllött és elvtelen János uralkodik helyette. A társadalmat az igazságtalan törvények mellett a szászokat korábban leigázó normannok zsarnokoskodása is feszíti. A rablólovagok rettegésbe taszították az országot. Az erdőkben fosztogató szegénylegények tanyáznak… Ilyenkor csak egy olyan bátor és nemes szívű lovag segíthet, mint Ivanhoe.

Sir Walter Scott: Ivanhoe - Könyvborító

Kell egy kis romantika…

Sir Walter Scott, a romantikus történelmi regények megteremtője talán az Ivanhoe-val érte el legnagyobb sikerét. Az angol irodalomban az Arthúr-legendák óta mélyen gyökerező lovagregény biztos alapot teremtett egy nemes szívű hős színre lépéséhez. A nép ajkán évszázadok óta tovább élő, mindenki által ismert Robin Hood-mondák pedig további adalékot jelentettek a sikerhez.

Az dölyfös elnyomás alatt szenvedő szászokkal való azonosulás pedig az érzelmi alapot teremtette meg az olvasó számára, hiszen ki ne érezné együtt a jogtalanság arra érdemtelen áldozataival?

Egy romantikus történelmi lovagregényhez már csak egy hősnő szükséges, akit epekedve, távolról illik szeretni, de előbb-utóbb meg is kell menteni. Sir Walter Scott Ivanhoe-ja mindjárt két ilyen hősnővel is szolgál. Ráadásul mindkettő – amellett, hogy magától értetődően csodaszép – a korhoz képest, amelyben él, még szokatlanul autonóm egyéniség is. Éljenek az erős hősnők!

Read more

Bjorn Andreas Bull-Hansen: A dán horda – Könyv – kritika

Bjorn Andreas Bull-Hansen: A dán horda könyvborító

A norvég Bjorn Andreas Bull-Hansen a Jomsviking-sorozattal világhírnévre tett szert. A két első rész azonban nem tökéletes. Az első többször is belassul és az unalom felhője telepedik a marcona viking harcosok feje felé. A Vinland című második felvonás viszont egy az egyben kilóg a zsánerből, hiszen menet közben túlélős kalandregénnyé alakul. A dán horda című harmadik rész akkor most már igazi vikinges történelmi regény? Nos, hát, majdnem.

Egy jomsviking is lehet depressziós

A depresszió nem a legjobb alaptéma egy történelmi regényhez, ezt határozottan állíthatom. Vikingekhez aztán semmiképp. Bull-Hansen azonban bevállalta. Hülyeség volt. Ez van. Felejtsük el.

Azaz teljesen mégse, hiszen Hajóács Thorsteint A dán hordában is meglegyinti alkalmanként a bús melankólia szele. Azonban a vikingek között mutatóban sem akad senki, aki ezt orvosolni tudná. Egyetlen árva klinikai pszichiáter sincs e szakállas, fejszét lóbáló, sörtől bűzlő, izmoktól dagadozó hadfiak között. Szóval ezt Thorsteinnek magának kell megoldani. Úgy tűnik egyébként, hogy a tengeri levegő jó hatással van rá. Szóval, fel a fejjel, Thorstein!

Egy jomsviking is lehet családcentrikus

Read more

Bernard Cornwell: Az üres trón – Könyv – kritika

Bernard Cornwell: Az üres trón

Az angolszász krónikák, Cornwell történelmi regény-sorozata (és egyben legsikerültebb műve) immár nyolcadik részéhez ért. Az üres trónnal folytatódik az egységes Anglia létrejötte történetének – fegyver-csörömpöléstől hangos – elbeszélése. A 9. század utolsó negyedétől, Nagy Alfréd uralkodásának kezdeti éveitől induló sorozat régóta követi ugyanazt a receptet:

Norvég-dán migránsok nyomása alatt az összeomlás szélén táncoló és permanens no go zónává alakult brit királyságok; az egyre nagyobb hatalomra szert tévő katolikus egyház; és a politikai kavarásokba, meg persze az epikus csatákba nyakig belekeveredő Uthred, aki semmi mást nem akar, mint visszaszerezni a nyamvadt, elorzott családi örökségét. Mégis kénytelen egy ország megmaradásának súlyát magára venni. Már megint. Már megint. Már megint.

És ez recept újra és újra – ahogyan Az üres trón esetében is – működik, hála az alapos felkészültségnek, a könnyed, de mégsem súlytalan stílusnak és legfőképpen Bernard Cornwell szerethető, végtelenül laza főszereplőjének (aki ezt a hozzáállást az őt felnevelő derék, életvidám, továbbá vérszomjas vikingektől sajátította el.)

Read more

Nemere István: Csák Máté – Könyv – kritika

Nemere István: Csák Máté

Magyarország. Az 1300-as évek eleje. Mintha nem lenne éppen elég gond, hogy kihalt az Árpád-ház, még itt vannak az ország nyakán a kiskirályok is. Élükön Csák Mátéval.

És hát Csák Máté egy köcsög.

Csák Máté csak unatkozik

Ezt tudhatod már történelmi tanulmányaidból is, ha nagyon figyeltél töriórán. Mert ha azt várod, hogy ennél valamivel többet tudsz meg róla Nemere István könyvéből, hát nagyobbat nem is tévedhetnél. Csák Máté egy kissé gügyének tűnő, papírmasé alak, akinek a birtokai gyarapításán kívül semmilyen más célja nincsen az életben. És hiába vársz, hogy legalább a motivációjáról kiderüljön valami, nem tudsz meg annál többet, mint hogy közönséges szadista (unalmas eset) aki, ha nem jön szemére álom, arról ábrándozik, miféle változatos módokon végezne különféle ellenlábasaival. Slussz.

Csák Máté nem jó ember!

Read more

Robin Hood (2010) – Film – kritika

Robin Hood (2010)

Ridley Scott 2010-es műalkotásaminden kétséget kizáróan a valaha készült legzavarbaejtőbb Robin Hood-film (és ebbe nyugodtan számítsuk bele a Fuszeklik fejedelmét is) ami egy nagyjából rendesen kivitelezett kezdő harci jelenet után egy furcsa, több szálon futó katyvasszá válik:

Vigyázat, súlyos spoilerek következnek! De ne is törődj velük!

Robin Hood lop, csal – és gabonát vet

Robin Hood, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ, Sir Loxley álnéven lepasszolja Oroszlánszívű Richárd koronáját az anyakirálynőnek (de csak véletlenül, mert BERÚGNAK a haverjaival hajókázás közben és elfelejtenek olajra lépni.)

Ezután Robin, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ Sir Loxley álnéven beépül a Loxley-családba, és a történet itt Makrancos Katába vált az érthetően vonakodó Lady Marionnal (aki mellesleg szabadidejében a parasztokkal szánt, vet, arat, és ellenállhatatlan kényszert érez, hogy saját kezűleg húzza ki a posványból a pórnép kecskéit.)

Robin, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ titokban, az ÉJSZAKA KELLŐS KÖZEPÉN elveti a Tuck barátból KIZSAROLT gabonát.

A harcművészetek sherwoodi mesterei

Read more