Bjorn Andreas Bull-Hansen: A dán horda – Könyv – kritika

Bjorn Andreas Bull-Hansen: A dán horda könyvborító

A norvég Bjorn Andreas Bull-Hansen a Jomsviking-sorozattal világhírnévre tett szert. A két első rész azonban nem tökéletes. Az első többször is belassul és az unalom felhője telepedik a marcona viking harcosok feje felé. A Vinland című második felvonás viszont egy az egyben kilóg a zsánerből, hiszen menet közben túlélős kalandregénnyé alakul. A dán horda című harmadik rész akkor most már igazi vikinges történelmi regény? Nos, hát, majdnem.

Egy jomsviking is lehet depressziós

A depresszió nem a legjobb alaptéma egy történelmi regényhez, ezt határozottan állíthatom. Vikingekhez aztán semmiképp. Bull-Hansen azonban bevállalta. Hülyeség volt. Ez van. Felejtsük el.

Azaz teljesen mégse, hiszen Hajóács Thorsteint A dán hordában is meglegyinti alkalmanként a bús melankólia szele. Azonban a vikingek között mutatóban sem akad senki, aki ezt orvosolni tudná. Egyetlen árva klinikai pszichiáter sincs e szakállas, fejszét lóbáló, sörtől bűzlő, izmoktól dagadozó hadfiak között. Szóval ezt Thorsteinnek magának kell megoldani. Úgy tűnik egyébként, hogy a tengeri levegő jó hatással van rá. Szóval, fel a fejjel, Thorstein!

Egy jomsviking is lehet családcentrikus

Read more

Bernard Cornwell: Az üres trón – Könyv – kritika

Bernard Cornwell: Az üres trón

Az angolszász krónikák, Cornwell történelmi regény-sorozata (és egyben legsikerültebb műve) immár nyolcadik részéhez ért. Az üres trónnal folytatódik az egységes Anglia létrejötte történetének – fegyver-csörömpöléstől hangos – elbeszélése. A 9. század utolsó negyedétől, Nagy Alfréd uralkodásának kezdeti éveitől induló sorozat régóta követi ugyanazt a receptet:

Norvég-dán migránsok nyomása alatt az összeomlás szélén táncoló és permanens no go zónává alakult brit királyságok; az egyre nagyobb hatalomra szert tévő katolikus egyház; és a politikai kavarásokba, meg persze az epikus csatákba nyakig belekeveredő Uthred, aki semmi mást nem akar, mint visszaszerezni a nyamvadt, elorzott családi örökségét. Mégis kénytelen egy ország megmaradásának súlyát magára venni. Már megint. Már megint. Már megint.

És ez recept újra és újra – ahogyan Az üres trón esetében is – működik, hála az alapos felkészültségnek, a könnyed, de mégsem súlytalan stílusnak és legfőképpen Bernard Cornwell szerethető, végtelenül laza főszereplőjének (aki ezt a hozzáállást az őt felnevelő derék, életvidám, továbbá vérszomjas vikingektől sajátította el.)

Read more