Joanna Schaffhausen: Nincs kegyelem – Könyv – kritika
Ellery Hathaway rendőrként ellentmondásos körülmények között lelőtt egy kegyetlen bűnözőt, így kényszerszünetre küldik. A Nincs kegyelem főhősét most pszichiátere kötelezi, hogy vegyen részt csoportterápián, amelyet erőszakos bűncselekmények áldozatai számára szerveztek. Ellery, aki fiatalkorában maga is túlélte, hogy egy sorozatgyilkos elrabolta, máig képtelen túllépni a múltján.
Azonban egy rendőr mindig is rendőr marad. Egy csoportterápián pedig számos, máig megoldatlan vagy éppen ellentmondásos ügyre lehet bukkanni. Egy különösen kegyetlen nemi erőszaktevő? Egy réges-régi gyújtogatási ügyben újra fellángoló indulatok? Ellery saját magát sem kímélve nyomozni kezd.
Egy karakteres rendőrnő
Joanna Schaffhausen megtévesztő módon kezdi Nincs kegyelem című krimiregényét. Vannak mostanában azok a divatos könyvek, amiben az aktuális, enyhén szociopata antihősnő könnyed stílusban számol le a saját családjával vagy munkatársaival, esetleg véletlenül veszélyes bérgyilkosnak nézik. Nos, a Nincs kegyelem első mondata pontosan ezt a zsánert idézi.
Azonban elég mindössze pár oldal, hogy belásd a tévedésedet. Schaffhausen nagyon hamar nyomasztó atmoszférával tölti meg könyvét. A testi és lelki sebeket magával cipelő Ellery Hathaway pedig észrevétlenül megszerzi a szimpátiád.
És itt még csak egyáltalán nem is arról van szó, hogy a skandináv krimik mintájára a nyomozó dagonyázik a saját nyomorúságában. Ellery egyszerűen csak beletörődni látszik a saját helyzetébe, elfogadva azt, hogy ebből a helyzetből nincs kiút számára.
No és ez az, amit képtelen vagy elhinni! Ezért aztán muszáj Schaffhausen könyvének a végére járni!
Nincs kegyelem – a tettesnek!
Ellery, bármennyire is sebezhető és képtelen másokkal kötődést kialakítani, a tetterőnek nincs híján. Ha Michael Connelly-nek az igazság bajnokaiként küzdő hősei jutnak az eszedbe, nem jársz messze az igazságtól.
Ellery ugyanolyan fékezhetetlen, öntörvényű, a szabályokra fittyet hányó személyiség, mint a jazz-imádó Bosch nyomozó (lásd: A feslett szőke) vagy akár az egzotikus külsejű Renée Ballard (lásd: Éjszakai műszak). És Joanna Schaffhausen hitelesség szempontjából is állja a sarat Connelly műveivel.
A Nincs kegyelem bűnügyei bátran mondhatók hétköznapinak. Egy nemi erőszakra már csak kevesen kapják fel a fejüket. A gyújtogatás pedig vagy 25 éve történt. Schaffhausen azonban olyan ügyesen keveri a szálakat, hogy mindkét eset egymástól függetlenül is leköti a figyelmedet.
Előbbi simán csak izgalmas. Főleg annak köszönhetően, hogy Ellery kifejezetten veszélyes alakok közelébe merészkedik, és bizony, esetenként a saját testi épségét is kockáztatja.
A tűzesetnél pedig hiába nincsenek hatalmas fordulatok, de mégis, akárhány személy csak kapcsolatba kerül a rendőrnővel és FBI-os segítőjével, Markham ügynökkel, az mind átkozottul gyanúsnak tűnik!
A könyv végén pedig kiderül, hogy különösebb lövöldözés és akció nélkül is lehet hatásos és lezárt, ámde megnyugtatónak mégiscsak nehezen nevezhető történet-befejezést írni…
Nincs kegyelem – de remény talán akad
Joanna Schaffhausen egészen hosszan elidőzik szereplői magánéletén. Ezek, a sok más esetben csak helykitöltésnek tűnő szálak, a Nincs kegyelem esetében egyértelműen a könyv javára válnak. Ellery Hathaway magától értetődően azonnal belopja magát az olvasó szívébe. Azonban Reed Markham sem kell szégyenkeznie.
A frissen elvált, magányos Markham ügynök, aki annak idején kimentette Ellery-t elrablója markából, azóta is felelősnek érzi magát a lány sorsáért. De a túldimenzionált személyes felelősségérzet talán nem a legfőbb oka, hogy minden mást háttérbe szorítva állandóan Ellery segítségére legyen.
A Nincs kegyelem legmagávalragadóbb része, ahogy Reed lassan, bizonytalankodva ráébred az érzelmeire és próbálja óvatosan feltörni az önmagába zárkózott lány elutasításának falát. Nincsen könnyű dolga, az már egyszer szentigaz, valószínűleg több kötetnyi időt rá kell még szánnia.
Értékelés: 7.9/10
Joanna Schaffhausen: Nincs kegyelem (Ellery Hathaway 2.*)
Holnap Kiadó. 2023. 347 oldal
—
Ez is érdekelhet:
Mary Burton: Az utolsó húzás
—
* Az első kötet nem jelent meg magyarul. Egészen zseniális ötletnek tűnik a 2. résszel kezdeni egy sorozatot. Ez úton is elismerésünk a kiadónak!