Christian Cantrell: Hatáseffektus – Könyv – kritika

Christian Cantrell: Hatáseffektus - Könyvborító

Az Elit Bérgyilkos úgy bukkan fel, mint egy szellem. Gyors, megfoghatatlan és kirívóan kegyetlen. Az országhatárokon átívelő gyilkosságsorozat tempója nőttön nő. Az indíték azonban homályos. Az egyetlen kapaszkodót a gyilkos által hátrahagyott négyjegyű számsorok jelentik – az áldozatok testére tetoválva. Quinn Mitchell, a CIA elemzője sosem kapott még nehezebb feladatot. A Hatáseffektus, Christian Cantrell filozófikus techno-thrillerje betekintés az ajtónkon kopogtató kegyetlen jövőbe.

A jövő itt is van, ni!

Egy köpésnyire. És ugyanolyan csúnya, mint amilyennek képzeljük. A Hatáseffektus játszódhatna öt év múlva. Vagy tíz. Vagy holnapután. A felfoghatatlan mértékben felgyorsult technikai fejlődés eljövendő vívmányai már felsejlettek a láthatáron. A mesterséges intelligencia pedig – ahogy mi is tapasztalhatjuk – már most napról napra változtat meg mindent.

A civilben szoftverfejlesztő és mérnök Christian Cantrell víziója egyszerre van tele ismerős és ismeretlen dolgokkal. A Hatáseffektus technikai eszközeiről és kütyüiről nem egyszerű eldönteni, hogy ebben a könyvben olvastál-e róluk először vagy az újságban. Tegnap.

Mindenesetre a ismerősség langyos melege lengi körül őket. No meg a hitelességé is, szerencsére, amely téren pedig sok jövőben játszódó thriller rögtön elvérzik. Ha túl nagyot, vagy túl sokat akarnak mondani egyszerre.

Egy dologról azonban biztosan nem hallottál: még soha senki sem kapott üzenetet a jövőből. (Vagy legalábbis eddig még nem óhajtott beszámolni róla.)

Read more

Jo Nesbø: Vérségi kötelék – Könyv – kritika

Jo Nesbo: Vérségi kötelék - Könyvborító

Roy Opgard, a norvégiai Os városának egyszerű benzinkutasa több annál, mint akinek látszik. Sokkal. A család védelmezője, üzleti zseni, de legfőképpen igazi fixer, azaz problémamegoldó. Probléma pedig, nos, hát az akad Os-ban dögivel. Az Opgard-fivérek múltja (és jelene) erőszaktól terhes (lásd: A birodalom). De aki a város királyává akar válni, annak számára ez nem újdonság. Hacsak az nem, hogy ilyenkor a vérségi kötelék is egyre kevésbé számít… Az eredmény, magától értetődően, egy Jo Nesbø-től megszokott fifikás, csavaros – és jelen esetben kivételesen melankolikus hangulatú – thriller.

A nyolcadik utas: a benzinkutas

Egen, ki hitte volna, hogy valaha is alkalom adódik elsütni ezt a mondatot… No, mindegy. Roy Opgard természetesen nem egy brutális és vérszomjas szörny. Az, hogy Os temetőjében különösen magas azoknak az aránya, akik az ő kezétől hullottak el, nem kizárólag a ő saját hibája.

Ehhez kellett egy, a saját gyermekét bántalmazó, zaklató apa is. No meg egy anya, aki félrefordította a fejét. Minden egyéb ebből következett. És persze ott volt még a sármos, megnyerő, azonban gyenge jellemű testvér, Carl is.

A Vérségi kötelék előzménye – A birodalom – bár thriller, sőt abból is a jobbik fajta, tulajdonképpen egy magányos, szeretetre vágyó ember élettörténete is egyben. Ahol a könyvre telepedő bús hangulat különös kontrasztban áll az elkerülhetetlen sorsszerűséggel és a minduntalan felbukkanó erőszakkal.

Read more

Robert Galbraith: A hömpölygő sír – Könyv – kritika

Robert Galbraith: A hömpölygő sír - Könyvborító

Cormoran Strike és partnere, Robin Ellacott egy könyörtelen vallási szektával kerülnek szembe. Robert Galbraith magánnyomozó-párosa most egy fiatalembert próbál kiszabadítani a fanatikusok karmai közül. A sorozat hetedik kötete, A hömpölygő sír a veszélyesnél is veszélyesebb megpróbáltatások elé állítja Robint.

A hömpölygő sír tele van csontvázakkal

A karizmatikus szélhámos, J Papa, azaz Jonathan Wace és kivételesen ördögi hitvese, Mazu igazi aranybányára leltek az Egyetemes Humanitarius Egyház létrehozásával. Végletekig fanatizált, agymosott híveik lesik minden kívánságukat és a legbetegesebb vágyaikat is szó nélkül teljesítik.

Akire ezek ketten egyszer rátették a kezeiket, azt nem eresztik, míg teljesen ki nem facsarják. A jobbra hivatott, de befolyásolható Will Edensor megmentése így aztán rendesen feladja a leckét Cormoran Strike-nak és kis csapatának.

Robin ezt is bevállalja!

Read more

Fredrik Backman: Győztesek – Könyv – kritika

Fredrik Backman: Győztesek - Könyvborító

Fredrik Backman Björnstadt-sorozata szerelmes levél a jéghoki sportághoz. A fiktív svédországi kisvárosban, amely fenn északon rejtőzik az erdőben, mindenki hoki-őrült. Csakúgy mint a szomszédos városkában, az örök ellenlábasban, Hedben. Backman a sportág ürügyén mélyen érzelmes tablóképet készít a kisvárosi identitásról, valamint a család és a közösség összetartó erejéről. A Győztesek a trilógia záródarabja.

Amit még nem mondtak el Björnstadtról

Igazából már mindent elmondtak.

Az első rész egy nemi erőszak következményeiről szól. A sztárjátékos azt hiszi, neki minden automatikusan jár. A lakosság nagy része pedig hajlamos egyetérteni vele, hiszen ő az, aki évtizedek után újra felteheti városukat a térképre. Az Anderson-család azonban kiáll az igazáért – és ezzel kettészakítja Björnstadtot.

Az egymás ellen című második rész, amellett hogy tovább viszi a korábban már megkedvelt szereplők sorsát, főleg a kisvárosi sport tömeg-pszichológiai vonatkozásaira koncentrál. Nevezetesen, a két szomszédos város lakossága teljesen belehülyül a riválisával szembeni ellenségeskedésbe. És a feszültség egyre csak fokozódik. És fokozódik és fokozódik .. És még tovább fokozódik.

Read more

Joanna Schaffhausen: Nincs kegyelem – Könyv – kritika

Joanna Schaffhausen: Nincs kegyelem - Könyvborító

Ellery Hathaway rendőrként ellentmondásos körülmények között lelőtt egy kegyetlen bűnözőt, így kényszerszünetre küldik. A Nincs kegyelem főhősét most pszichiátere kötelezi, hogy vegyen részt csoportterápián, amelyet erőszakos bűncselekmények áldozatai számára szerveztek. Ellery, aki fiatalkorában maga is túlélte, hogy egy sorozatgyilkos elrabolta, máig képtelen túllépni a múltján.

Azonban egy rendőr mindig is rendőr marad. Egy csoportterápián pedig számos, máig megoldatlan vagy éppen ellentmondásos ügyre lehet bukkanni. Egy különösen kegyetlen nemi erőszaktevő? Egy réges-régi gyújtogatási ügyben újra fellángoló indulatok? Ellery saját magát sem kímélve nyomozni kezd.

Egy karakteres rendőrnő

Joanna Schaffhausen megtévesztő módon kezdi Nincs kegyelem című krimiregényét. Vannak mostanában azok a divatos könyvek, amiben az aktuális, enyhén szociopata antihősnő könnyed stílusban számol le a saját családjával vagy munkatársaival, esetleg véletlenül veszélyes bérgyilkosnak nézik. Nos, a Nincs kegyelem első mondata pontosan ezt a zsánert idézi.

Azonban elég mindössze pár oldal, hogy belásd a tévedésedet. Schaffhausen nagyon hamar nyomasztó atmoszférával tölti meg könyvét. A testi és lelki sebeket magával cipelő Ellery Hathaway pedig észrevétlenül megszerzi a szimpátiád.

Read more

A. K. Larkwood: Az ezerszemű úrnő – Könyv – kritika

A. K. Larkwood: Az ezerszemű úrnő - Könyvborító

A. K. Larkwood: Az ezerszemű úrnő című könyvének egyetlen nagy hibája van: az hogy, ezzel vége is a történetnek. A. K. Larkwood két rész alatt lezavarta a Kígyókapuk sorozatot. Más szerző térdre esve rebegne sűrű hálaimákat, hogy egy ilyen nagyszerű és egyedi alapötlettel megfogta az isten lábát és minimum 5 kötetre húzná szét a szériát, sejtve, hogy ezzel talán meg is alkotta élete fő művét… Hiszen hol van arra a garancia, hogy legközelebb akár csak megközelítőleg is képes lesz hasonló színvonalra.

Az ezerszemű úrnő baljósan sziszeg

Szerelmes ork csajok, őrült, halottimádó szekták, a földön járó isteni megtestesülések és számtalan világ, amik között a Kígyókapukon szó szerint áthajókázva közlekedhetsz. Az alapfelállás monumentális. De ahol Larkwood a legjobbat alkotta, az mégiscsak az istenek kapcsán sikerült neki. A Kimondatlan Név című debütáló regényében három olyan istenség is szerepel, amelyek közül egyetlen egy is dicséretére válna bármely fantasy regénynek.

Az ezer darabra töredezett, szilánkjait az univerzumban szétszóró kígyóistennő, az űr hidegjébe száműzött rémisztő, örökkön gyilkos dühtől égő sárkány, avagy a hegy gyomrának titokzatos mélységeiben lakozó, megfoghatatlan, emberáldozatokra éhező, mindentudó entitás remek alapot kölcsönöznek Larkwood sorozatának.

Read more

Tove Alsterdal: Elnyelte a föld – Könyv – kritika

Tove Alsterdal: Elnyelte a föld - Könyvborító

A skandináv krimiknek két fő csapásiránya van. Vannak egyszer azok a könyvek, amelyek egy végtelenségig depressziós, a világ minden baját a hátukon cipelő főhőssel akarnak örömteli pillanatokat szerezni az olvasónak (lásd: Reykjavíki éjszakák) és vannak azok, amelyek valami extra hozzávalóval próbálnak kitűnni a tömegből. Ilyenek a Harry Hole-regények, ahol a pluszt a sorozatgyilkosokra specializálódott nyomozó zsenialitása (és alkoholizmusa) szolgáltatja (lásd: Vérhold). Tove Alsterdal másik utat követ. Elnyelte a föld című könyve főként a hitelességre helyezi a hangsúlyt.

Eira Sjödin rendőrjárőr újra nyomoz

Alsterdal sorozatinditó kötete a Gyökerestül kitépve elnyerte a legjobb svéd kriminek járó Üvegkulcs-díjat. Így aztán nem is kérdés, hogy a svéd szerző főhőse, Eira Sjödin rendőrjárőr újabb üggyel bizonyíthatja hozzáértését.

Az állástalan színész eltűnéséről egy idő után kiderül, hogy valami többről van szó. Eira, aki kezdetektől fogva részese a rendőrségi eljárásnak, lehetőséget kap, hogy a gyilkossági nyomozásban is részt vegyen.

Read more
1 2