Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai 1-2. – Könyv – kritika

Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai könyvborító

Nem túl bámulatos kalandok

Mire asszociálsz egy olyan könyvcím alapján, amelyben benne foglaltatik a „bámulatos kalandok” kifejezés? Le merném fogadni, hogy bámulatos kalandokra. Nos, azok nem nagyon vannak Michael Chabon Kavalier és Clay bámulatos kalandjai című könyvében. Vagy legalábbis csak nyomokban. A cím a (tudatosan) félreérthető címadás iskolapéldája. A nácik elől Amerikába kimenekített Josef Kavalier és unokatestvére története egy kb. tizenöt évet felölelő fél családregény az amerikai képregényírás aranykorszakáról és a holokausztot „túlélők bűntudatáról”.

A Szabadulóművész képregény-történelmet ír

Akkor mi az, amibámulatos a Kavalier és Clay bámulatos kalandjaiban? Hát a képregény-történelem. (Természetesen a címbéli jelző is ezekre utal.) El bírom képzelni, hogy a kilencedik művészeti ág, e klasszikusan amerikai műfaj korai históriája már kapásból egy fél Pulitzer-díjat ért Michael Chabon számára. (A díj másik fele talán a ’40-es és ’50-es évek New Yorkja iránt kinyilvánított alázatos és buzgó hódolatnak köszönhető). A regénybéli Szabadulóművész természetesen nem létezett, az álarcos hős van Amerika kapitány egyfajta parafrázisa, továbbá az emlékezetes Hitlernek bepancsolós címlap is utóbbihoz köthető.

Read more

Thomas Harris: Cari Mora – Könyv – kritika

Thomas Harris: Cari Mora könyvborító

Cari Mora nem csak kemény, de dögös is

Thomas Harris főhőse, Cari Mora, a hajdani kolumbiai gyermekkatona és jelenlegi dögös csajszi Miami Beach-en Pablo Escobar egykori villájának gondnoka. A körültekintő és gondos Pablo annak idején 25 millió dollárnyi aranyat rejtett el a villában. Az aranyra egyaránt pályázik a maffia és egy genyó német pszichopata, akinek a szervkereskedelem a hobbija. (Cari Morának nincsenek ilyen tervei, ő csak egyszerűen állatorvos akar lenni.)

Thomas Harris megújult stílusú regénnyel jelentkezett – értesülsz a fülszövegből. Hogy minek, azt csak a jóisten tudja, mert a régivel semmi gond nem volt: A bárányok hallgatnak könyvben például majdnem ugyanolyan jó, mint a belőle készült zseniális film. Ez az új stílus meg kb. azt jelenti, hogy az egész kicsit laposabb és slendriánabb. És gyorsabb ritmusú – talán a megváltozott olvasói igények miatt, talán amiatt, hogy így jóval egyszerűbb könyvet írni.

Thoams Harris elfelejtette, hogyan kell jó regényt írni

Read more

Andrzej Sapkowski: Vaják I. – Az utolsó kívánság – Könyv – kritika

Andrzej Sapkowski: Vaják I. - Az utolsó kívánság - könyvborító

A szörnyvadász kilép a népmesékből

Ríviai Geralt, a lengyel Sapkowski immár világhírnévre szert tett hivatásos szörnyvadásza 1993-ban lépett színre egy novelláskötetben. Az utolsó kívánság színtere egy többé-kevésbé kora középkori Kelet-Európára emlékeztető fantasy világ. Törpékkel, tündékkel és sárkánygyíkokkal. Plusz a szláv és német mese- és mondavilág lényeivel súlyosbítva. Strigától és lúdvérctől kezdve Hófehérkéig. (Legalábbis annak kifordított verziójáig.)

Hamar kiviláglik, hogy Sapkowski könyvénekaz előnye ugyanaz, mint a hátránya is.  Lehet, hogy valamivel másabb mint egy sablon angolszász fantasy, de amikor a szörnyeteg lakomát varázsol az asztalra a nagy semmiből, vagy mikor a lány böhömnagy denevérré változik, majd vissza megint ruhába öltözött lánnyá, magad se tudod, hogy mindez teljesen komolyan vehető-e. A dzsinnről és a három kívánságról nem is beszélve.

Mert ugyebár a mesék nem vehetők komolyan egy bizonyos kor felett.

Read more

David Koepp: Hűtőkamra – Könyv – kritika

David Koepp: Hűtőkamra könyvborító

A Hűtőkamra filmszerű élmény

A fószer, aki ezt a könyvet asztalra tette, olyan filmek forgatókönyvírója, mint a Jurassic Park és a Pókember. Mi következik ebből? Egyértelműen az, hogy a Hűtőkamra című könyv olyan mint egy film. 

Egy B-film. 

Egy kevés helyszínen játszódó, kis költségvetésű B-film.

De hé, várjál csak!

Mindez a jobbik fajtából. Oké, a Hűtőkamra alaphelyzete teljesen sablonos: egy új, agresszív gombafaj terjeszkedni kezd az elfelejtett, katonai raktár mélyén. A nagydumás vesztes, akinek azért helyén van a szíve, álmai hölgye és a kicsit már rozoga, nyugdíjas megoldóember felveszik ellene a harcot.

David Koepp főellenfele egy gomba – és ez nem vicc!

Read more

Dean Koontz: A tiltott ajtó – Könyv – kritika

Dean Koontz: A tiltott ajtó könyvborító

Dean Koontz és Jane Hawk is kezd fáradni

Jane Hawk A tiltott ajtóban immár a sorozat negyedik kötetében veszi fel a harcot az amerikai politikai és gazdasági élet legfelsőbb szintjét érintő összeesküvéssel. Kedvenc igazságtevőnk az USA első számú közellenségének csöppet sem irigylésre méltó pozíciójából startol. És eléggé fáradt is.

Mint ahogy a Dean Koontz könyvének első fejezetei is megfáradtak: a fogalmazás egyértelműen slendrián. A szöveg már az első jelenettől kezdve csöpög pátosztól, elárasztják a főhősöket illető, túlzó pozitív jelzők. És beficcennek fordítási hibák is. Ki a frász hallott már például tekintélyemberről?

Aztán érdekes módon, egyszer csak normalizálódik a helyzet, és ezek az anomáliák jórészt megszűnnek. Ezt mégis hogy sikerült összehozni? Ki hallott már olyant, hogy egy könyv elejét csapják össze? Mindegy.

Dean Koontz továbbra is az irodalmi Nobel-díjra hajt

Read more

Frederick Forsyth: A Róka – Könyv – kritika

Frederick Forsyth: A Róka - Könyvborító

A kém visszatér a nyugdíjból

Frederick Forsyth, a nyugalmazott thrilleríró A Róka című könyvében a nyugalmazott hírszerzőt visszahozzák még egy utolsó akcióra. A VILÁG LEGJOBB HACKERE, egy Asperger-szindrómás angol srác ugyanis feltöri az amerikai hírszerzés szupertitkos adatbázisát. (Ez nem jó hír, annyit mondhatok.)

Na most, ha azt hiszed, innentől kezdve jobbra-balra hackerkednek, akkor tévedsz, a világ legjobb hackere például az egész könyvben egyetlen árva mukkot sem szól. A visszahívott hírszerző pedig egészen pontosan 70 éves.

Ugyancsak gyanúra ad okot a könyv átlagosnál nagyobb betűmérete, amely ugyebár nem a legaprólékosabban kidolgozott történetek előhírnöke szokott lenni.

A főszereplők mind nyavalyás angolok! (Na jó, ez nem számít.)

A thrillerszerző visszatér a nyugdíjból

De nézzük, mi van a mérleg másik serpenyőjében! A másik serpenyőben maga Frederick Forsyth csücsül, a világ egyik legjobb kémregény-szerzője. Vitán felül. A Sakál napjával kezdve vagy harminc éve olvasom a könyveit és eddig még sosem csalódtam benne. Khm, eddig.

Read more

Lee Child: Csak egy lövés – Könyv – kritika

Lee Child: Csak egy lövés könyvborító

Példaképem (ld. Ne add fel könnyen) Jack Reacher őrnagy először a 42. oldalon bukkan fel a Csak egy lövés című könyvben. Hát ez meg hogy lehet? Nem tudom. Ráadásul azt hittem, hogy már olvastam, mivel ez ismét csak egy 3. kiadás. De nem, ez a kötet kimaradt, és ez nagyszerű hír, mert ebben a korai részben az őrnagy a legjobbját nyújtja. És persze Lee Child is. (És persze pont ebből a kötetből készült a frankó kis filmváltozat (imdb: Jack Reacher) amiben Tom Cruise mindent megtesz, hogy FELNŐJÖN a szerephez.)

Child könyve már az első oldaltól kezdve izgalmas

Honnan lehet ez tudni? Hát onnan, hogy szeretve tisztelt főhősünk késői felbukkanása ellenére mégis már az első oldaltól letehetetlenül izgalmasnak találod a Lee Child történetét. 

Aztán betoppan Reacher, már megint beleüti az orrát olyasmibe, amibe nem kéne. Már megint buzgárkodik, már megint pofátlan és levakarhatatlan – és láss csudát, már megint kiderül, hogy a teljesen egyértelmű dolgok nem teljesen egyértelműek.

Hogy csinálja ezt Jack Reacher? A jó öreg Sherlock Holmes módszerével. Dolgokról, melyekről neked a nagy semmi jut eszedbe, neki eszébe jut valami más. Dolgokról, melyekre te kapásból rávágod, hogy fekete!, ő kifordít, és bebizonyítja róluk, hogy mégis csak fehérek.

Read more
1 30 31 32 33 34 42