Robert Galbraith: A koromfekete szív – Könyv – kritika

Robert Galbraith: A koromfekete szív - Könyvborító

Joanne K. Rowling, a Cormoran Strike-könyvek Robert Galbraith álnevű alkotója a közelmúltban több aktuális témában is sikeresen rajzolta magára a célkeresztet. Nem ismeretlen számára tehát az özönvízszerűen rázúduló internetes népharag jelensége. Így aztán nem teljesen váratlan a sorozat A koromfekete szív címet viselő ötödik részének témaválasztása sem. A Cormoran Strike és Robin Ellacott nyomozópáros egy gyilkosságba forduló online zaklatási ügyben kezd nyomozni. És eközben elmerül az internet legsötétebb bugyraiban.

Rowling nem mellesleg azt is elhatározhatta, hogy megdönti minden idők legvastagabb krimiregényének Guinness-rekordját…

A koromfekete szív a Netflixre költözik

Adja magát, hogy A koromfekete szív egy, a szokásosnál is elvetemültebb gonosztevőre utaljon. Ehelyett, egy hamar kultstátuszba kerülő, szürreális és bizarr, azonban szerethető rajzfilmsorozatról van szó. Edie Ledwell, a sorozat egyik alkotója egy internetes troll céltáblája lesz. Anomie azonban nem csak egyszerű troll, hanem a kultikus Youtube-sorozat egyik szereplőjére épülő online játék létrehozója, méretes rajongótáborral bíró mesteri manipulátor. Strike-nak és Robinnak rendesen fel van adva a lecke…

Read more

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen – Könyv – kritika

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen - könyvborító

Körülbelül 35-40 éve olvastam utoljára Agatha Christie-könyvet. Az életmű nagy részén átrágtam magam, mert Manci néném évtizeden keresztül vásárolta fel a zsánerbe tartozó könyveket, és a krimi királynőjének művei természetesen nem maradhattak ki. Aztán egyszer csak torkig lettem. Ráuntam a nagy bajszú belgára, ugyanúgy mint a kotnyeles Mrs. Marple-re. Egy könyvkritika blog viszont jó alkalmat ad arra, hogy új esélyt kapjon a klasszikus brit szerző. És persze ilyenkor szerencsésebb, ha a leghíresebb művek közül választunk. Mint amilyen a Gyilkosság az Orient expresszen is.

A lezárt expresszvonat rejtélye

A kontinentális Európa teljes szélességében Isztambul és Párizs között közlekedő Orient expressz pompás helyszínnek tűnik egy gyilkosság kivitelezéséhez. Felszállsz, megteszed, ami kell, lehetőség szerint éjszaka, amikor mindenki békésen szunyál a hálófülkéjében, majd a következő állomáson leszállsz és csá, a többi legyen a vonaton utazók gondja.

Persze véletlenek mindig közbejöhetnek. Például kitör egy hóvihar és a jugoszláviai senkiföldjén ragadsz a vonaton két állomás között. Aztán, és ez még rosszabb eshetőség, az Orient expresszen utazik maga a híres belga magándetektív, Hercule Poirot is, akit rögvest felkérnek, hogy vizsgálja ki az ügyet. De ha nem kérnék fel, ide a rozsdás bökőt, akkor is kivizsgálná.

Read more

Winston Graham: Warleggan (A Poldark-család 4.) – Könyv – kritika

Winston Graham: Warleggan (A Poldark-család 4.) - Könyvborító

Aki azt gondolja, hogy Cornwall már a 18. század végén is az Egyesült Királyság egyik legpezsgőbb, kulturális értelemben legelőrehaladottabb és minden szempontból egyik leginnovatívabb vidéke volt, nos, hát az téved. Nagyot téved. Kivételes bátorság kellett tehát ahhoz, hogy egy szerző ebbe a korba helyezze monumentálisnak is jó okkal nevezhető családregény-folyamát. Winston Grahamben megvolt a kurázsi. És a kitartás is. A Warleggan immár a Poldark-család negyedik része.

A fiúk a bányában dolgoznak

Mihez lehet kezdeni Cornwallban a 18. század végén? Mármint a halászat és a csempészet mellett? Hát bányászkodni. Tele van a környék rézzel. Az, hogy a réz árfolyama már vagy egy évtizede a béka segge alatt van, senkit nem zavar.

Na jó, Ross Poldarkot egy kicsit már tényleg kezdi zavarni, hiszen nyakig eladósodott, minden pénzét a bányájába ölte. Ha véletlenül újabb tőkéhez jut, azt is beleöli. Már-már komikus ez a minden józan észnek ellentmondó makacsság, amellyel Poldark a csőd és az összeomlás szélén tántorogva különböző váratlan fordulatok hatására újabb és újabb lélegzetvételnyi haladékhoz jutva tovább kapálózik a sors ellenében.

Aggódni persze nem kell. Tudod jól, hogy már csak egy nagyon kicsikét kell kibírnia és amint Anglia és a forradalmi Franciaország között kitör a háború, beköszönt majd a konjunktúra.

Poldarkék pedig gazdagok lesznek, mint az állat.

Read more

John Fowles: A lepkegyűjtő – Könyv – kritika

John Fowles: A lepkegyűjtő - Könyvborító

Frederick Clegg, lepkegyűjtő és egyben a szürkébbnél is szürkébb kishivatalnok távolról csodálja Mirandát, az élettel teli, művészi pályájára készülő diáklányt. (Jó, inkább csak kukkolja.) Esélye sincs nála. Tulajdonképpen senkinél nincs egy csöpp esélye sem. Fura, élhetetlen, humortalan és nulla képzelőerővel rendelkező alak. Amikor azonban egy lottónyereménynek köszönhetően jókora summához jut, teljesen új lehetőségek tárulnak fel előtte. A lepkegyűjtő elhatározta, hogy Mirandát is besorolja a gyűjteményébe.

A lepkegyűjtő felett elszállt az idő

Tulajdonképpen ez az első, amit észreveszel. John Fowles könyve először 1963-ban jelent meg. Nem egyszerű eldönteni, hogy maga a szerző ragadt-e a múltban, vagy csak jellegzetességek nélküli főhősének köszönhető-e ez az enyhén zavaró érzés. Mindenesetre kevéssé nyilvánvaló, hogy a regény cselekményének ideje az az időszak, amikor a beatkorszak és a szexuális forradalom TELJES fordulatszámon pörög.

Fowles könyvében mindez csak nyomokban csapódik le. Clegg fura közönnyel, érzelmektől mentesen narrálja új szerzeményének begyűjtését és a vele való foglalatosságait. A lepkegyűjtő, ez a tulajdonságok nélküli ember mintha kívül rekedt volna az időn vagy legalábbis végérvényesen a múltban ragadt volna. Az összes megnyilvánulása évtizedekkel korábbi viselkedésmódot idéz.

A 1960-as évek eleje pontosan az az időszak, amikor a társadalmi osztályok már jórészt eltünedezőben voltak a Nyugaton. A felső-középosztálybeli Miranda és az alacsonyabb rétegből származó, feltörekedni vágyó elrablója közti társadalmi különbségek folytonos hangsúlyozása sem igazán segíti a könyv évtizedekkel későbbi befogadását… És Fowles szereplői a Beatles helyett Bachot és Mozartot hallgatnak…

Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk

Read more

Daniel Silva: Az ismeretlen nő portréja – Könyv – kritika

Daniel Silva: Az ismeretlen nő portréja - Könyvborító

Gabriel Allon, az legendás izraeli mesterkém nyugdíjba vonult. Végre! Már négy résszel ezelőtt meg kellett volna tennie, hiszen a Moszad igazgatói székében helyet foglaló, több mint 70 évesen is folyamatosan a terepen akciózó hírszerző kicsit már nevetséges volt. Na jó, nem kicsit, nagyon is. No, most ki lehet találni, hogy mihez kezd a nagypapa korú hajdani likvidátor Az ismeretlen nő portréja című 22. részben. Körülbelül ugyanazt, mint eddig…

Az ismeretlen nő portréja ügyes hamisítvány

Julian Isherwood, a szórakozott műkereskedő vonzza a bajt. Most sincs ez másként. És az ő helyében te mégis kinek szólnál ilyenkor, ha az egyik legjobb haverod a Moszad volt igazgatója?

A műkincspiacon felbukkanó újonnan felfedezett, Az ismeretlen nő portréja című kép Van Dyck keze nyomát viseli magán. Valamint egy ügyes hamisítóét is. A hamisító mögött pedig felsejlik egy egész hálózat, amely hamis képek tömkelegével árasztja el a piacot. A hamisítók leleplezése pedig pont egy nyugdíjas szuperkémnek való feladat…

Az ismeretlen nő portréja ügyes krimi

Read more

Tamsyn Muir: Nona, a Kilencedik – Könyv – kritika

Tamsyn Muir: Nona, a Kilencedik - Könyv

Tamsyn Muir a roppant ígéretes, de hamar gyerekességbe fulladó Gideon, a Kilencedik után szintet lépett. A folytatás, a Harrow, a Kilencedik a gyerekbetegségei egy részét jórészt levetkőzte, cserébe viszont teljesen érthetetlen volt. Az ausztrál szerző a Nona, a Kilencedik címet viselő folytatással viszi tovább a nekromanciát az űrbe kilövő, halálosan egyedi sci-fi-fantasy sorozatát. De mintha pár dolog ebben a részben sem lenne TELJESEN világos. Például:

Kicsoda, hol és mit?

Ja, meg hogy, miért?

A legegyszerűbb a „Hol?”-lal kezdeni.

Ugyebár mindkét első két rész cselekménye elég behatárolt helyszínen játszódott. Hiába nyílt tágra Tamsyn Muir univerzuma, a kizárólag nekromantákat, nem evilági szörnyetegeket és csontvázakat mozgató szerző az összeset bezsúfolta egyetlen helyre. A Nona, a Kilencedik végre kilép az emberek közé.

A két kezdő rész legnagyobb hiányossága ezzel orvoslásra került. Mert az rendben van, hogy az univerzum mindenható császára a nekromancián keresztül uralja a mindenséget, de azt mégis csak érdekes volna tudni, hogy mindez hogyan hat a hétköznapi emberekre. Nem túl jól, egyébként. Nem túl jól.

A Hol kérdésre pedig a válasz: a Gőzömsincs bolygó Francsetudja nevű városában. Vagy hol.

Read more

John Banville: Hó – Könyv – kritika

John Banville: Hó - Könyvborító

Írország nemzeti büszkesége, számtalan irodalmi díj birtokosa, John Banville újabb krimi-regénnyel bővítette repertoárját. A Hó című műve azon ritka könyvek közé tartozik, amelyeket irodalmi értékkel bíró kriminek szokás tekinteni.

Atmoszféra-teremtésből jeles

Az Osborne-család vidéki kúriájának könyvtár-szobájában holtan találják a mindenki által kedvelt Tom atyát… Mintha csak egy Agatha Christie-történet fülszövegét kezdenéd olvasni. Erre egyébként Banville önironikusan több ízben saját maga hívja fel a figyelmet. Azonban a szerző ezen az alaphelyzeten nagyon hamar túllép a szokatlanul mély karakter-ábrázolásoknak köszönhetően.

Az Agatha Christie-hez és könnyed stílusához szokott olvasót, aki esetleg csak próbaképpen olvas bele a Hó című krimibe, hamar megfogja az a mesteri könnyedség, amivel Banville bemutatja rendőrhöz képest szokatlanul bizonytalan, kétkedő és saját maga szemében is kissé nevetségesnek tűnő főhősét, Strafford felügyelőt.

Banville Hó című krimiregényének azonban, a kitűnően karaktereken is túl, fő erénye az 1950-es évek végi, írországi miliő életre keltése.

Az egyház túlhatalma alatt nyögő és a katolikus-protestáns ellentéteken túllépni képtelen ország, már a világot felforgató ’60-as évek kapuja előtt várakozik.

A vidéki élet unalmában tespedő, recsegő-ropogó felsőbb társadalmi osztályoknak pedig már éppen csak egy utolsó lökés kell, hogy elsodorja őket a változás szele. Addig is unaloműzőnek maradnak a jól bevált módszerek: vadászat, szex, pia és morfium.

Read more
1 3 4 5 6 7 42