Daniel Silva: Az ismeretlen nő portréja – Könyv – kritika
Gabriel Allon, az legendás izraeli mesterkém nyugdíjba vonult. Végre! Már négy résszel ezelőtt meg kellett volna tennie, hiszen a Moszad igazgatói székében helyet foglaló, több mint 70 évesen is folyamatosan a terepen akciózó hírszerző kicsit már nevetséges volt. Na jó, nem kicsit, nagyon is. No, most ki lehet találni, hogy mihez kezd a nagypapa korú hajdani likvidátor Az ismeretlen nő portréja című 22. részben. Körülbelül ugyanazt, mint eddig…
Az ismeretlen nő portréja ügyes hamisítvány
Julian Isherwood, a szórakozott műkereskedő vonzza a bajt. Most sincs ez másként. És az ő helyében te mégis kinek szólnál ilyenkor, ha az egyik legjobb haverod a Moszad volt igazgatója?
A műkincspiacon felbukkanó újonnan felfedezett, Az ismeretlen nő portréja című kép Van Dyck keze nyomát viseli magán. Valamint egy ügyes hamisítóét is. A hamisító mögött pedig felsejlik egy egész hálózat, amely hamis képek tömkelegével árasztja el a piacot. A hamisítók leleplezése pedig pont egy nyugdíjas szuperkémnek való feladat…
Az ismeretlen nő portréja ügyes krimi
A kémregények és a krimik közeli rokonai egymásnak. Aki olvasott már Gábriel Allon-könyvet, az jól tudja ezt. Az információk utáni kutatás, a kihallgatások és megfigyelések, az elemzés és csapdaállítás mindegyik műfajban fellelhető. Daniel Silva könyveiben pedig nélkülözhetetlen kellékek.
Amiben Az ismeretlen nő portréja más, mint a korábbi Allon-regények, az az, hogy jóval krimiszerűbb. Nincsenek terroristák, nincsenek politikai összefüggések, csak bűncselekmény. Az utána való nyomozás pedig, mivel nagy pénzek forognak benne, nagy veszélyeket is rejt magában. A hamisítók a gyilkosságoktól sem riadnak vissza.
Ami leginkább krimiszerűvé teszi Az ismeretlen nő portréját, az az, hogy Gabriel pontról pontra göngyölíti fel az esetet, ugyanúgy, mint ahogy egy rendőrségi nyomozás során történik. Nem tudod, ki a hamisító, nem tudod, ki működteti a szervezetet, nem tudod, ki végzi a piszkos munkát. Ezeket mind sorban, egymás után kell felfedni, mindig egy-egy lépéssel közelebb jutva a célszemélyekhez.
Gabriel Allon és csapata
Egy nyomozónak mindig van segítsége. Egy srác, aki lehallgatja a telefonokat; valaki, aki a háttérin-formációkat szállítja; vagy az, ellát a szükséges eszközökkel, satöbbi. Nos, viszont ha te már Európa országainak felét megmentetted a különféle terrorcselekményektől, LEGALÁBB egyszer, akkor segítségben nem lesz hiány.
Az összes hírszerző és rendőri szerv azért tülekedik, hogy segíthetsen neki. Ha valaki kellemetlenkedik, Allon belengeti, hogy felhívja az Amerikai Egyesült Államok elnökét vagy éppen megereszt egy telefont a Vatikánba és kész. Na jó, így azért könnyű ám.
De Allon bármikor bízvást fordulhat segítségért régi barátaihoz, például a korzikai bérgyilkosklán vezetőjéhez, vagy a párizsi alvilág befolyásos szereplőihez. Akikhez amúgy korábban is mindig fordulni szokott.
Gabriel Allon mesterdetektív
Egyszóval Az ismeretlen nő portréja című krimiregény majdnem teljesen ugyanolyan mint a sorozat korábbi, kémregényként funkcionáló részei. Legfeljebb némi hangsúly-eltolódás érezhető.
Azonban az, hogy Gabriel Allon kisebb téttel bíró ügyben nyomoz, semmiben sem árt a könyvnek. Daniel Silva a szokásos kipróbált könnyedséggel, szórakoztatóan és élvezetesen ír, a meglévő magabiztos háttértudás birtokában. A nyugdíjas Allon pedig, ellentétben az akcióhőssel, bármikor eladható nyomozónak, aki ráadásul arra is képes, hogy a nyomozás végeztével – akár csak Jack Reacher – igazságot tegyen. (Amire, kissé erőltetett módon Az ismeretlen nő portréja című könyvben is szükség van, hiszen most a francia rendőrség és az FBI helyett végzi el a melót.)
Ja igen, és Gabriel Allon a rá jellemző fanyar humort is merészebben csillogtatja mint eddig bármikor. Komolyan elgondolkodtam írás közben, hogy e poszt végére a „humor” tag-et is érdemes lenne odailleszteni.
Gabriel Allon és a nők
Az izraeli Moszad szétstresszelt és számos alkalommal szitává lyuggatott igazgatóját kevés dolog miatt lehet irigyelni, azonban a nőkhöz való viszonya az egyik ilyen.
Mi a helyzet az exeiddel? Ha meglátsz egyet az utcán, csak simán átmész a túloldalra vagy feléjük is köpsz egy kiadósat, az orrod alatt gonosz átkokat mormolva? Ejnye!
Nos, Gabriel Allonért az ÖSSZES exe odavan. Basszus, húsz év elteltével is szerelmesek belé! És azonnal simán felajánlkoznak neki. Egy életrevaló kém persze ilyenkor simán felhasználja őket csalinak a nyomozásához.
Egy kevéssé tisztességes még ki is használná őket, de Daniel Silva hőse nem az a fajta.
Ő igazi úriember, aki az összes jó csajnak, legyen az orosz gengszterfeleség, a rossz oldalra tévedt hajdani modell vagy akár a bűncselekményekben aktívan részt bombanő, mind-mind egérutat enged és felkínálja az újrakezdés lehetőségét. De hát sosem volt ez másként, a jó csajok mindig is előnyt élveztek…
Összegzés
Minden vég egyben új kezdet is. Daniel Silva Az ismeretlen nő portréja című könyve új lehetőségeket nyit Gabriel Allon a legendás izraeli, immár ex-mesterkém előtt. Mostantól feltehetően nyomozóként kamatoztatja páratlan készségeit. Allon pedig él az eséllyel. Detektívként is ugyanolyan elszántan és hatékonyan küzd az igazság oldalon, mint korábban terroristákra vadászva. Silva hősét ráadásul megújult hitelességgel ruházza fel, hogy ha már egyszer nyugdíjasként a háztetőkön való ugrálásra már kevésbé alkalmas, attól még mint bűnvadász pompásan helyt állhat. És helyt is áll.
Értékelés: 8.4/10
Daniel Silva: Az ismeretlen nő portréja
Vinton Kiadó. 2023. 399 oldal
—
Kritika a sorozat további részeiről:
18. A másik nő
19. Az új lány
20. A rend
21. A csellista
22. Az ismeretlen nő portréja