Daniel Silva: A rend – könyv – kritika

Daniel Silva: A rend

Gabriel Allon, minden idők legjobb kéme már évek óta az izraeli titkosszolgálat főigazgatója. Nem mellesleg hosszú évtizedek súlya nyomja a vállát. Daniel Silva sorozatának korábbi két részéről írva már hosszan élcelődtem az íróasztalnál nyugodtan megülni képtelen koros főkémen, aki pozíciójához mérten jelentéktelen ügyében saját maga végez nyomozást. No de mi lehet a helyzet a sorozat következő részével, A renddel?

Ugyanaz.

Ez van. Allon ugyanolyan univerzális hős, mint Jack Reacher, míg azonban Lee Child ügyel arra, hogy a könyvei a többi résztől függetlenül is olvashatók legyenek, Silva saját magát hozta kínos helyzetbe azzal, hogy karrierje megkoronázásaként irodába költöztette főhősét.

Mit lehet ezzel kezdeni? 

Semmit. Az Allon-sorozat nagyon jó kémregény, thriller és olykor krimi is egyben. Pörgős, hiteles, majdnem minden részében létező politikai helyzetre reflektál, és messzemenően kiáll a demokratikus értékek mellett. Szóval nem fogod csupán azért abbahagyni, mert a főhős egy tisztességben megőszült BÁCSIKA. Hanem elengeded ezt a dolgot. Azt gondolod, hogy Gabriel Allonnak annyira jók a génjei, hogy körülbelül 30 évet letagadhatna a korából. És kész.

A rend alaphelyzete a szokásos sémát követi. Allon és családja jól megérdemelt vakációját tölti Velencében. Erre nem meghal őszentsége, a pápa, Allon régi haverja? De. Ráadásul úgy néz ki, hogy hidegre tették. Na, most erre azt mondhatnád, oké, majd választanak másikat. A Vatikán csendőrsége (link) pedig kinyomozza, ha valami nem kóser.

Gabriel Allon erre azt mondja, nem! Inkább én nyomozom ki!

A rend című könyv tehát nagyrészt krimi. Amíg a nyomozás folyik, izgalmas és érdekes. Amint kiderül, hogy ki áll a gyilkosság mögött, onnantól már nem annyira izgalmas. 

Nem hiába példálóztam az elején Jack Reacherrel. A könyv második fele sima bosszúállás, Reacher módra. Gabriel Allon és az izraeli titkosszolgálat vezetői rétegéből terepre trombitált csapata úgy dönt, hogy elvégzi a munkát az Úr helyett.

Nem könnyű egy évtizedek óta futó kémregény-sorozatba folyton új ellenfeleket találni. Palesztinok, oroszok, irániak – mind megvoltak már többször is. Na most, gondolhatod, mennyire képes ezekkel versenyezni pár szerencsétlen, elvakult csuhás.

Nem nagyon. A rend című könyvben Gabriel Allon és Daniel Silva is rutinmunkát végez.

Amivel azonban A rend mégis több mint egy átlagos kémregény, azt Silva a kereszténység és a zsidók viszonyának újabb ERŐTELJES javítására tett kísérlete adja hozzá. Silva (akinek már erősen érik egy izraeli állami kitüntetés) azt állítja, – némi joggal, tegyük hozzá, – hogy ha a Biblia valamivel pontosabban idézne bizonyos jól ismert eseményeket, talán nem került volna sor ilyen mértékű antiszemitizmusra a zsidóság ellen. 

Ezt persze már sosem derül ki. Ha azonban előkerülne egy apokrif evangélium, lehet, hogy javítana némiképp a helyzeten. Elképzelhető lenne, hogy egy bizonyos tekintélyelvű, szigorú római bürokrata élete alkonyán felfedezte magában az irodalmi vénát?

Gabriel Allonon és csapatán persze nem múlik, ők mindent megtesznek, hogy előkerítsék. A szokott formájukban. Ami azért nem is olyan kevés.

7.9/10

Daniel Silva: A rend (Gabriel Allon 20.)
Vinton Kiadó. 2021. 368 oldal

Kritika a sorozat korábbi részeiről:
A másik nő
Az új lány

Ez is érdekelhet:
Lee Child: Ne add fel könnyen

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük