Jørn Lier Horst: Holttér – Könyv – kritika

Jorn Lier Horst: Holttér - Könyvborító

Az eltűnt taxisofőrről már kezd mindenki lemondani, kivéve a rendőrséget hanyagsággal vádló médiát. (Hiénák.) Azonban a közelmúltban békés körülmények között – a lépcsőn legurulva – elhunyt öreg gengszterfőnök páncélszekrénye új információkkal szolgál az ügyben. Ráadásul összekapcsolja az eltűnést egy nagy port felvert gyilkossági esettel. A holttér kitöltése William Wisting rendőrfelügyelőre vár.

Ki ez a William Wisting nevű fickó?

Hát vitán felül ő Norvégia legszimpatikusabb nyomozója.

Ha utálod a zsarukat – (és ki nem?!) – de változtatni szeretnél ezen, akkor Jørn Lier Horst bűnügyi regényei e folyamat lehetséges első lépéseit jelenthetik.

Wisting az elkötelezett és lelkiismeretes rendőr mintaképe. Emellett odaadó családapa.

Ha a szakmai munkássága véletlenül nem töltene el elismeréssel, még mindig szurkolhatsz neki, hogy összejöjjön a rokonszenves ügyésznővel, vagy esetleg a régi barátnőjével, aki a közelmúltban rúgta ki őt OK NÉLKÜL. (Remélem, nem az derül ki, hogy unalmasak találta szegény pasit!) … Mindenesetre van valami magával ragadó abban, ahogy Horst óvatosan terelgeti egymás felé a két szeretetre vágyó szereplőjét.

Read more

Lisa Gardner: Mielőtt eltűnt – Könyv – kritika

Lisa Gardner: Mielőtt eltűnt - Könyv

Frankie Elkin soványka, aprócska fehér nőci – az alkohollal ápolt ellentmondásos viszonnyal és jelentős mértékű megmentő-komplexussal. Boston bevándorlók által benépesített Manpattan negyedéből úgy tűnik ki, mint egy világítótorony az éjszakai tengeren. Akkor mégis mit keres ott?!

Nos, Frankie az eltűnt személyek specialistája. Mégpedig a kihűlt ügyeké, amelyekkel a rendőrség már kudarcot vallott. Eddig tizennégy személyt talált meg. Mindet holtan. Angelique Badeau-val, a 11 hónapja eltűnt haiti tinédzserrel talán most más lesz a helyzet…

A Mielőtt eltűnt Lisa Gardner Frankie Elkin-sorozatának az első kötete.

A személyiség varázsa

Ha nem egy olyan hatalmas és megállíthatatlan izompacsirta vagy, mint, mondjuk, Jack Reacher őrnagy (lásd: Lee Child: Ne add fel könnyen) aki a vonakodó tanúkból és gyanúsítottakból általában egy-egy jól elhelyezett, méretes pofon segítségével csalogatja elő a szükséges információkat, akkor, nincs mese, csakis a személyiséged erejére támaszkodhatsz.

Frankie Elkin pontosan így is tesz.

Read more

Karin Smirnoff: A lány, akinek semmi sem drága – Könyv – kritika

Karin Smirnoff: A lány, akinek semmi sem drága - Könyvborító

Stieg Larsson Millennium-trilógiája, avagy más néven a Tetovált lány-sorozat a 2000-es évek közepén világszerte feltette a térképre a skandináv krimik műfaját. A film- és televíziós sorozat-változatot is kapott könyvek hihetetlen mértékű népszerűségére jellemző, hogy a szerző halála után is tovább folytatódtak a különc, ámde megállíthatatlan hacker, és hű (olykor hűtlen) munkatársa, Mikael Blomkvist kalandjai. Karin Smirnoff A lány, akinek semmi sem drága című könyve immár a sorozat hetedik része.

A tetovált lány ellentmondásos múltja

Larsson krimiként indult sorozata nagyon hamar valami mássá változott. Valami többé. Lisbeth Salander, a vasággyal együtt is maximum 40 kilós címadó főszereplőből rövid úton akcióhőssé avanzsált. Mi több, bosszúálló angyallá, aki, mint erős és független nő, pokollá tette az azt megérdemlő férfiak életét.

Aztán jöttek a David Lagencrantz által gyártott folytatások, és innentől nem tudom. Szerény megítélésem szerint Lagencrantz az egyik legrosszabb a borúra hajlamos északi krimiszerzők között. Egyetlen könyvét sem tudtam tudtam befejezni, ami a kezeim közé került. Értelemszerűen így járt a Millennium-sorozat általa fabrikált három része is…

De nézzük, Karin Smirnoff milyen módon közelít a vasakaratú tetovált lányhoz, aki, akárhogy is számoljuk, két évtized elteltével már mindenképpen tetovált .

Minden férfi disznó!

Read more

Matthew Quirk: Éjjeli ügynök – Könyv – kritika

Matthew Quirk: Éjjeli ügynök - Könyvborító

A Fehér Házban bármelyik pillanatban hívás érkezhet egy titkos telefonszámra. A partvonalra került Peter Sutherland FBI-ügynök egy éve állandó éjszakai ügyeletes. Egyetlen feladata az, hogy fogadja a hívást és továbbítsa azt a megfelelő személyekhez. Amikor végre megszólal a telefon, és egy életveszélyben lévő fiatal nő kér segítséget, az éjjeli ügynök azt teszi, amit a lelkiismerete diktál. És ezzel egy életveszélyes összeesküvésbe keveredik.

Az Éjjeli ügynök letehetetlen

Ritkán futni bele olyan könyvbe, ami ilyen viharos gyorsasággal képes berántani az olvasóját, mint Matthew Quirk kémregénye. Legalábbis annak első 80 oldala. Quirk azonnal olyan feszült atmoszférát, izgalmakat és egy olyan kíméletlen főellenségét teremt, hogy szó szerint falod az oldalakat.

Akció, életveszély, egy titkos játszma a Fehér Házban. Radar alatt mozgó kémek. Ráadásul az orosz GRU is feltűnik, akikhez képest a FSZB is (azaz a hajdani KGB utódja) igazi cserkészlányok gyülekezetének tűnik (legalábbis Matthew Quirk szerint). És ha már feltűnnek, el is kezdenek levadászni mindenkit, aki közel kerül a tűzhöz.

Ez körülbelül az Éjjeli ügynök első 80-100 oldala. Innét, ha nem akarsz csalódni, ne is olvass tovább! És ez ugyanúgy vonatkozik a könyvre is, mint erre a kritikára.

Read more

Adrian Goldsworthy: Az erőd – Könyv – kritika

Adrian Goldsworthy: Az erőd - Könyvborító

Traianus császár uralkodása alatt Róma több háborút vívott a mostani Románia területén élő dákokkal. A Decebalus által egyesített törzsek folyamatos fenyegetést jelentettek a birodalomra – mint ahogy a rómaiak is a dákokra. Flavius Ferox centurio, Adrian Goldsworthy A győzelem városa trilógiájának főhőse átveszi a határvidékén álló Piroboridava-erőd parancsnokságát. Ha a háborúra készülő dák seregek megindulnak, ez az erőd jelenti az utolsó védvonalat a provinciák előtt.

Történészi szemmel

Adrian Goldsworthy a Vindolanda-könyvek* után folytatja a római seregben harcoló briton hőse kalandjait, aki feleségével, a harcos királynő Claudia Enicával együtt most a birodalom ellentétes, keleti határvidékén találja magát. Azonban Goldsworthy ily távol a Várostól, egy nem túl jelentős erőd, nem túl magas rangú szereplőit irányítva is megtalálja annak a módját, hogy komplex képet adjon a római birodalom működéséről. Főként, természetesen, katonai szempontból.

Míg Favius Ferox az elkerülhetetlenül közeledő háborúra készülve megerősíti az erőd védelmét, és közben megküzd az irányítása alá tartozó törzsi harcosok ellenszenvével, valamint amazon-természetű asszonya jogos neheztelésével, a történész Goldsworthy is tanúbizonyságát adja felkészültségének.

Viszont ha korábban számos történelmi regényt, például Colleen McCullough nagyszerű Róma-sorozatát olvasva készültél fel római történelemből, szóval szakértőnek számítasz, még akkor is túl soknak találhatod az latin nyelvű szakifejezések számát a különféle rangfokozatoktól kezdve egészen a katonai szlengig.

Read more

Chris Carter: Vérrel írva – Könyv – kritika

Chris Carter: Vérrel írva - Könyvborító

Amikor elkezdtük készíteni ezt a blogot, valahol a Chris Carter Robert Hunter-sorozatának a 4-5. részénél tartottam. És éppen kezdett elegem lenni belőle a sematikus és könnyen kiismerhető építőelemei miatt. Aztán jött az Egy gonosz elme az elképzelhetetlen gonosszal és ez mindent megváltoztatott. Új erőt adott a lehető legborzalmasabb gyilkosságokban elmerülő nyomozópáros kalandjainak. A Vérrel írva idejére ez az erő mintha ismét apadásnak indult volna.

Krimisorozat vérrel írva

Robert Hunter és Carlos Garcia, a los angeles-i rendőrség extrém erőszakos részlegének összeszokott kétfős csapata szerencsétlenségükre sorozatban fogja ki Kalifornia állam legőrültebb gonosztevőit, akiknek körülbelül 99%-a ráadásul még sorozatgyilkos is.

Továbbá ezek a sorozatgyilkosok egyike sem a visszafogottságáról híres. A plafonról is a vér csurog lefelé, miután távoztak egy helyszínről. A szerző pedig kéjes élvezettel merül el a legborzasztóbb részletekben, hosszúra nyújtott és aprólékos leírását nyújtva a tetthelyeknek.

Chris Carter könyveinek tulajdonképpen ez adja a lényegét. Az alig elképzelhető borzalom. Az olvasó pedig szörnyülködve ingatja a fejét: „- Édes istenem, hát ez rettenetes! Én biztos képtelen volnék ilyesmire!”

A Vérrel írva annyiban más, hogy ezek a hosszas leírások szinte teljesen hiányoznak belőle.

Read more

Dűne: Második rész (2024) – Film kritika

Dűne: Második rész (2024) - Film plakát

Denis Villeneuve hatalmas fába vágta a fejszéjét 2023-ban. Megfilmesített egy olyan sci-fi könyv-klasszikust, amivel addig minden próbálkozó kudarcot vallott. Villeneuve viszont meglepően jó munkát végzett. Frank Herbert monumentális sorozatának első kötetét, pontosabban annak is nagyjából az első felét, minimális változtatásokkal, a lényeget tekintve azonban teljes hűséggel vitte filmvászonra. A Dűne: Második rész esetében azonban a dolgok már nem ennyire egyértelműek.

A Dűne: Második rész JÓ film, ha…

… nem olvastad a könyvet.

Ebben az esetben egy látványos, esetenként letaglózó bosszútörténetben van részed: Paul Atreides herceg, miután a császár és a gonosz Harkonnen báró cselszövései után számkivetetté vált és elvesztette apját, bosszúállás szempontjából a lehetséges legjobb helyszínen találja magát. Az univerzum legpokolibb helyén: az Arrakis bolygón. Más néven a Dűnén.

A kietlen sivatagbolygón található ugyanis az impérium legértékesebb kincse, az életet meghosszabbító, az emberi tudatot kitágító fűszer. A bolygó lakói, a mély elnyomás alatt szenvedő törzsi fremenek régóta türelmetlenül várnak a számukra megjövendölt messiásra. A titokzatos Bene Gesserit-rend, amely hosszú évezredek óta manipulálja a nemesi házak vérvonalait, az emberi szuperszámítógép, a Kwisatz Haderach eljövetelében reménykedve, már évszázadokkal korábban előkészítette a terepet.

Read more
1 2 3 4 42