Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga 1. – Képregény – kritika

Minden el van szaródva!
„Most szarok? Úgy érzem, mintha szarnék.”
Ezekkel az örökbecsű mondatokkal kezdődik Brian K. Vaughan és Fiona Staples Saga című képregény-sorozata, egy gyermekszülés kellős közepén. És ha mindebből azt szűrnéd le hogy TALÁN a megbotránkoztatásod a cél, nem is nagyon lőné mellé… De persze ez már a 21. század, helló, szóval ki nem fossa telibe, ki nem ejti le magasról?
Ezzel együtt azért a Saga című képregényt PRŰDEKNEK nem ajánlanám JÓ SZÍVVEL, hiszen ez nem az EGYETLEN ilyen eset.
Például minekutána többször látni VÉLSZ benne himbálózó férfi nemi szerveket, ellátogatsz egy bordélybolygóra is, ahol belecsöppensz egy orgiába. Aztán van benne egy szereplő, akinek több lába van mint keze és több szeme mint füle. És ezen a ponton talán kételkedni kezdesz magadban: nem lehetséges-e egészen véletlenül, hogy csöppet aberrált vagy, ha azt gondolod, hogy ez a gyönyörűséges teremtmény SZEXI mint az állat…
De bizony, nagyon is lehetséges!
(Ő ráadásul monokiniben tolja végig az összes jelenetét. Szóval, ha eddig nem nagyon vágtad, mi az, hogy arachnofília, most már fogod.)
És ez még csak nem is a lényeg.
Love is a Battlefield!
A lényeg az, hogy a Saga-univerzum legnagyobb bolygója valamint annak a holdja háborúban állnak egymással. És hogy ne amortizálják le a saját-saját planétájukat, KISZERVEZIK a háborút az ÖSSZES többi bolygóra. Ez persze értelmetlen baromság, mert elég lenne, ha tájékára se mennének egymásnak, oszt cső, de ezen kívül szinte minden más rendben van a Saga című képregényben…
A két ellentétes oldalon álló főszereplő egymásba szeret (az egyiknek szárnya van és GYANÍTHATÓAN ordas nagy ribi, a másik meg egy lelkiismereti szolgálat-megtagadó kosszarvakkal a feje tetején, meg egy frankó kis varázshandzsárral az övében.) Ennek a kettőnek gyereke születik és innentől hárman a világ(ok) ellen.
Az elképzelhetetlen is elképzelhető! Könnyűszerrel!
Ezeken a világokon pedig bedurran az bődületes ötletorgia: képernyőfejű főrendektől kezdve, szellemdadán át, erdőben tenyésző űrhajókon keresztül MINDEN van, mint a vurstliban. Mintha az Ötödik elemet kevernék össze a Csillagok háborújával, a Harry Potterrel és egy trófea-katalógussal, de a biztonság kedvéért tolnának mellé még egy kis Magányos farkas és farkaskölyköt is.
Ha nagyon bele akarnál kötni Brian K. Vaughan és Fiona Staples Sagájába, hát csak nagyon kevés fogást találnál rajta: Ugye, azt az Egyszer volt hol nem volt óta tudod, hogy minden varázslatnak ára van. De azért ez az ár nehogy már mindenféle random ostobaság legyen. Ja, igen, és a Sextillionon játszódó rész is kissé már karakteridegen túlzás.
De amúgy őrületes és imádni való ez az egész katyvasz!
Értékelés: 8.5/10
Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga 1.
Pesti Könyv. 2018. 172 oldal
—
Kritika a sorozat további részeiről:
Saga 2.
Saga 3.
Saga 4.