Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők – Könyv – kritika

Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők - Könyvborító

Díjeső a nős testre

Vajon miért jelölhették ezt a könyvet egymilliárd díjra? Carmen Maria Machado A női test és más összetevők című könyve elnyerte elnyerte többek között a Brooklyn-i Közkönyvtár irodalmi díját IS, ami nagyon fontos elismerésnek tűnik így első hallásra. És a Lambada-díjat is. Na jó, elég a genyózásból, igazából Lambda. És a legjobb LGBTQ-tematikájú könyveket díjazzák vele.

(És itt akkor gyorsan meg is ragadnám az alkalmat, és a blog keresztény-demokrata érzelmű olvasóinak azt tanácsolnám, hogy – saját lelki egészségük megóvása érdekében – hagyják ki ezt az írásművet.)

A női test és más összetevők (és Carmen Maria Machado) talán tud valamit. Címet adni mindenképpen. Magyarul kicsit még jobban is hangzik mint az eredeti. (Her Body and Other Parties.)

Szürreális történetek

A cím, a fülszöveg és egyéb olyan összetevők, mint a Lambda-díj töménytelen mennyiségű szürrealizmust, erotikát és szexet ígérnek. Túlnyomó részben leszbikus szexet.

A szürrealizmus jelen is van egy kivételével mindegyik novellában, túlfűtött erotikát jóformán csak az elsőben találni, leszbikus szexet pedig a könyvben előrehaladva egyre csökkenő mennyiségben. Aztán el is enyészik teljesen.

Hétköznapi női vágyak és furcsa rejtélyek

Megtalálni viszont a A női test és más összetevők történeteiben a hétköznapi női vágyak kendőzetlen leírását, de még inkább különféle trauma-helyzeteket (bántalmazás, testkép-zavar, depresszió) amelyek mellett mindig jelen van valamiféle képtelen rejtély is, ami nem hagyja, hogy elengedd a történeteket: mi lesz, ha lekerül a nőci nyakáról a szalag? Vajon túléli csajszikám a világvégét? Ki a tökömé a gyerek? Ésatöbbi. A legérdekesebb az, hogy egy-egy bizarr szituáció csak keretet ad a történetnek, de azok okára vagy értelmére szinte sosem derül fény. Így ha befejezel egy novellát, az utána is ott motoszkál a fejedben. Nagyon ügyes.

Többnyire. Azért akadnak olyan sztorik is, amik csak furák, de amolyan fejvakarós módon. Kivéve a ál-Különleges ügyosztályt a kísérteteket látó Stablerrel és a labilis Bensonnal a főszerepben. Ez az alkotás ugyanis a történet-forgácsok és egy-egy odavetett félmondat bénítóan hosszú kollázsaként az ismert univerzum keretei között nem igazán értelmezhető.

Szépség és női érzékenység

Carmen Maria Machado írása viszont nagyon szép és egyenletes színvonalú. Még azt is hozzátenném, hogy női érzékenységgel íródott, ami általában nem pozitívumot szokott jelenteni, hanem eltúlzott érzelmességet. Nos, erről itt szó sincs. Tessék, meg is van a válasz a sok díjra meg jelölésre.

A női test és más összetevők szövegének egyenletességébe belógó két, szabályt erősítő kivétel érdekes módon pont a két leghatásosabb novellába pamacsol bele: Az elejétől a végéig stephen king-i baljósságot árasztó A lakó-t, – amellyel feltehetően saját gyermekkori traumáját írja ki magából a szerző, hiszen a szövegben célzatosan elhelyezi monogrammját, – agyonvágja egy oda nem illő, túlspilázott lezárással.

A még egy öltés a férj kedvértbe pedig kimódolt szerzői utasítások kerültek a felolvasás mikéntjéről:

„Ha hangosan felolvasod ezt a történetet, úgy utánozd a rázkódó vonat és a szeretkezés által gyötört ágy hangjait, hogy megpróbálsz a fogójánál szétfeszíteni egy összehajtható fémszéket…”

Mindenképpen, kedves Carmen! Mindenképpen!

Értékelés: 7.6/10

Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők
Agave Könyvek. 2020. 288 oldal

Ez is érdekelhet:
Jen Beagin: A Nagy Svájci

Joe Hill – Gabriel Rodriguez: Locke & Key – Kulcs a zárját 3. – Képregény – kritika

Joe Hill - Gabriel Rodriguez: Locke & Key - Kulcs a zárját 3. - Képregény-borító

Finálé – lehengerlő sebességgel

A nagy finálé. Semmi időhúzás. (Ha esetleg további részekben reménykedtél volna.) De talán nem is baj, hiszen az előző kötetnél, ha nem is nagyon, de azért belassult a Locke & Key, amikor a hétköznapi tini-problémák kerültek előtérbe. Na, itt semmi ilyesmiről nincs szó. Nincs egyetlen panelnyi üresjárat sem. A lezárás lehengerlő sebességgel száguld az utolsó képkockákig.

1775-ben kezdesz: hogyan és miért készítette el Ben Locke a kulcsokat. Majd, – mivel ő, ahelyett hogy rögtön az elkészültükkor feltuszkolta volna őket egy nagyon sötét helyre, ahol soha senki az életben meg nem találná őket, – 1988-ba kerülsz, hogy kiderüljön, mit szúrt el késői leszármazottja, Rendell, a Locke-gyerekek apja, – amit aztán azoknak kell, immár a jelenben, nagy áldozatok árán helyrehozni.

A szükséges mértékű elfogadókészség

Joe Hill abszolúte 21. századi, mélyen polkorrekt szerző, aki grafikus novellája szédítő sebességű cselekménye mellett még arra is figyel, hogy kellő érzékenységgel felhívja a figyelmet a másság elfogadására, legyenek azok faji vagy szexuális természetűek, vagy éppen fogyatékosságból eredőek. Az apukája biztos nagyon meg van vele elégedve nevelési szempontból. És talán ő is az apukájával, a nagy Stephen Kinggel, látva a tiszteletadást, a Carrie c. könyv ominózus jelenetének felidézésével.

Read more

Joe Hill – Gabriel Rodriguez: Locke & Key 2: Kulcs a zárját – Képregény – kritika

Túláradó fantázia és gótikus horror

Ha e sorok írójához hasonlóan sosem voltál nagy képregény-rajongó, Joe Hill & Gabriel Rodriguez kötete a legjobb módja, hogy változtass a hozzáállásodon. Semmi szuperhősös majomkodás, ne aggódj, viszont a hétköznapi főszereplők ellenére is a túláradó fantázia a Locke & Key rajzolt lapjainak legfőbb jellemzője, – ahol a tinédzserek beilleszkedési nehézségei és szerelmi nyavalyái mellé elegánsan besorol a thriller, a gótikus horror és szürrealizmus.

Noha az elején még úgy érzed, valami tinisztoriba fizettél be (végül is a főszereplők tizenévesek), és az ármánykodó gonosz, aki az előző részben szinte az összes lapját kiterítette már, közel sem olyan félelmetes, hamar kibillent az elkényelmesedésből a lenyűgöző „árnyas” rész. Egen, Zack Wells tarsolyából van még mit előhúzni.

Read more

Joe Hill – Gabriel Rodriguez: Locke & Key 1: Kulcs a zárját – Képregény – kritika

Joe Hill - Gabriel Rodriguez: Locke & Key 1 - képregény borító

A Locke-ok és a kulcsok veszélyes párosítás

Nina Locke a férje tragikus halála után három gyerekével visszaköltözik annak gyermekkori lakhelyére, a massachusetts-i Lovecraft-ban található Kulcsházba… Joe Hill és Gabriel Rodriguez Locke & Key című képregényének hősei azonban rosszabb helyre nem is mehetnének. (Az egyszer biztos, hogy már a település neve sem sejtet túl sok jót)…

A Kulcsház roppant veszélyes hely. Locke-család tagjai természetfeletti módon kötődnek a házhoz, amely számtalan titkot rejt. A házban itt-ott elheverő, vagy éppen alaposan elrejtett különféle kulcsok különféle ajtókat nyitnak, amelyek hol fizikai helyekre vezetik a használójukat (mint, mondjuk, Manci nénénk spájza), hol egyenesen bele valakinek az AGYÁBA. Létezik olyan kulcs is, amely elválasztja a lelkedet a testedtől.

De a Locke-gyerekek akár egyenesen a pokol teremtményeit is megidézhetik óvatlan használatukkal.

Szóval tuti nem árt vigyázni velük!

Read more
1 2