Christian Cantrell: Hatáseffektus – Könyv – kritika

Christian Cantrell: Hatáseffektus - Könyvborító

Az Elit Bérgyilkos úgy bukkan fel, mint egy szellem. Gyors, megfoghatatlan és kirívóan kegyetlen. Az országhatárokon átívelő gyilkosságsorozat tempója nőttön nő. Az indíték azonban homályos. Az egyetlen kapaszkodót a gyilkos által hátrahagyott négyjegyű számsorok jelentik – az áldozatok testére tetoválva. Quinn Mitchell, a CIA elemzője sosem kapott még nehezebb feladatot. A Hatáseffektus, Christian Cantrell filozófikus techno-thrillerje betekintés az ajtónkon kopogtató kegyetlen jövőbe.

A jövő itt is van, ni!

Egy köpésnyire. És ugyanolyan csúnya, mint amilyennek képzeljük. A Hatáseffektus játszódhatna öt év múlva. Vagy tíz. Vagy holnapután. A felfoghatatlan mértékben felgyorsult technikai fejlődés eljövendő vívmányai már felsejlettek a láthatáron. A mesterséges intelligencia pedig – ahogy mi is tapasztalhatjuk – már most napról napra változtat meg mindent.

A civilben szoftverfejlesztő és mérnök Christian Cantrell víziója egyszerre van tele ismerős és ismeretlen dolgokkal. A Hatáseffektus technikai eszközeiről és kütyüiről nem egyszerű eldönteni, hogy ebben a könyvben olvastál-e róluk először vagy az újságban. Tegnap.

Mindenesetre a ismerősség langyos melege lengi körül őket. No meg a hitelességé is, szerencsére, amely téren pedig sok jövőben játszódó thriller rögtön elvérzik. Ha túl nagyot, vagy túl sokat akarnak mondani egyszerre.

Egy dologról azonban biztosan nem hallottál: még soha senki sem kapott üzenetet a jövőből. (Vagy legalábbis eddig még nem óhajtott beszámolni róla.)

Read more

Rick Remender – Wes Craig: Orgyilkos osztály 8. – Nincs visszaút – Képregény-kritika

Rick Remender - Wes Craig: Orgyilkos osztály 8. - Nincs visszaút – Képregény-borító

Az Orgyilkos osztály, azaz minden idők egyik legkevésbé hihető cselekményű, és egyben legellenszenvesebb főhőseit felvonultató képregény-sorozatának 8. része, a Nincs visszaút szokatlan kezdést választ. Egy hosszas drogos trippel indít.

Ne idegesítsen már, Mr. Remender!

Ha van egy megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, labilis, hitszegő és folyamatosan nyavalygó főszereplőd, hát feltehetően nem egy drogos képzelgés fogja közelebb hozni az olvasóidhoz. A drogos trip olyan, mint más emberek részletesen elmesélt álma. Az illetőn kívül a kutya f@szát sem érdekel. Sőt, egyre idegesítőbb az egész, minél többet hallasz belőle.

A Nincs visszaút első negyed részét, tehát a teljes 36. számot le lehet húzni a wc-n, mint érdektelen ostobaságot.

Persze, ha a Nincs visszaútnak csupán az egynegyede lenne egyszerű festékpazarlás, már elégedett lehetnél…

Nincs visszaút – a józan észhez

Read more

Nyírjuk ki Günthert! – Film – kritika

Nyírjuk ki Günthert! 2017 akció-vígjáték, poszter

Blake, a bérgyilkos, mindenki, de leginkább saját maga számára is érthetetlen okból kifolyólag elhatározza, hogy megöli Günthert, a legmenőbb bérgyilkost. A nagy melóhoz összeránt egy csapat további bérgyilkost. És egy dokumentumfilmes stábot is, de nyilván csak azért, hogy még nagyobb legyen a leégése. Az Arnold Schwarzeneggert is a szereplők között tudó Nyírjuk ki Günthert! ugyanis amellett, hogy kiparodizálja a jéghideg bérgyilkosokat szerepeltető akciófilm műfaját, saját magát is sikeresen kifigurázza.

Bérgyilkosok olcsó pénzért

Csakhogy Blake csapatában mindenki idióta. Vagy lúzer. Vagy idióta és lúzer. De nem ám viccesen, nehogy azt hidd, hanem bénán. És dögunalmasan. Látva a felbérelhető orgyilkosok szerencsétlenkedését, arra gondolsz, hogy ha bármikor el kellene tenned valakit láb alól, hát sokkal jobban járnál, ha te magad csinálnád.

Taran Killam akciófilmje egy pillanatra sem veszi komolyan magát és ez egy gyilkosokról szóló filmnek nem mindig válik az előnyére. Főleg olyankor, amikor el akarnak tenni valakit láb alól. A Nyírjuk ki Günthert!-ben persze, folyton el akarnak tenni valakit láb alól. Ez pedig maga Günther.

Read more