Magyary Ágnes: Víziló a Szamosban – Könyv – kritika

Magyary Ágnes: Víziló a Szamosban könyvborító

Három generáció által felhalmozott limlom gyűlik össze Kolozsváron a Magyar (később Maresal Foch, még később Lenin) utcai garázsban, amelynek tartalmát 1984-ben hatalmi szóra kell kizsuppolni – a lakókkal egyetemben. Magyary Ágnes Víziló a Szamosban című könyvében a helyzetet csak súlyosbítja Ödönke, a dagadt és képzeletbeli víziló, ami ugyancsak a garázsban tanyázik.

Három kolozsvári generáció

A három generáció közül egyértelműen a legelső, a dédszülők története a legerősebb Magyary könyvében. Kővári Esztike küzdelme Julcsával, a konok szolgalólánnyal és az életnek nevezett érthetetlen kuszasággal egészen magával ragadó. (Hiába próbálja állandóan elvonni a figyelmünket Ödönke, akinek a szószátyársága esetenként az elég nehezen tolerálható másfél oldalnyira is kiterjed… és hát a hosszadalmasan kifejtett metaforák és történeti kitekintések sem segítenek éppen.)

Történelmi kontextusba helyezett rokonság

A Víziló a Szamosban következő két generációjánál fordított a helyzet: a nagyszülők és a szülők élete közel sem annyira érdekes, mint a történelmi kontextus. A sok, nehezen megjegyezhető rokon és szomszéd történetszálán kavargó események az olvasó számára néha egészen érdektelennek tűnhetnek (egy elfuserált hajfestéstől, Tódorka kecske étrendjén át az általános iskola udvarán történő kergetőzés MEGKAPÓAN RÉSZLETES leírásáig.)

A Víziló a Szamosban alapjai ezektől függetlenül stabilak, a ide-oda, akár évtizedek között merészen ugrabugráló időszerkezet olykor egészen bravúros, – bár ez is jobban működik a regény első harmadában a jóval érdekesebb história miatt.

Élet? Igen!

Ami viszont végig kitart, az a játékos iróniával nyakon öntött életigenles, a bohókás szürrealizmus, amely Kolozsvár bombázásának leírásával éri el csúcspontját, vagy a nagypapa kapcsán az ukrán fronton belepő groteszk, ami az addig meglehetősen sótlan(ra írt) karaktert is jelentősen feljavítja.

Ja, és a nagymama barátnőjének Dzsida Jenő udvarolt. A dédmama barinőjének meg Ady Endre. (Reméljük, nem kapott el tőle semmi nyavalyát.)

6.8/10

Magyary Ágnes: Víziló a Szamosban
Magyar Napló. 2018. 452 oldal

Ez is érdekelhet:
Kollár-Klemencz László: Öreg Banda

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük