Nemere István: Csák Máté – Könyv – kritika

Nemere István: Csák Máté

Magyarország. Az 1300-as évek eleje. Mintha nem lenne éppen elég gond, hogy kihalt az Árpád-ház, még itt vannak az ország nyakán a kiskirályok is. Élükön Csák Mátéval.

És hát Csák Máté egy köcsög.

Csák Máté csak unatkozik

Ezt tudhatod már történelmi tanulmányaidból is, ha nagyon figyeltél töriórán. Mert ha azt várod, hogy ennél valamivel többet tudsz meg róla Nemere István könyvéből, hát nagyobbat nem is tévedhetnél. Csák Máté egy kissé gügyének tűnő, papírmasé alak, akinek a birtokai gyarapításán kívül semmilyen más célja nincsen az életben. És hiába vársz, hogy legalább a motivációjáról kiderüljön valami, nem tudsz meg annál többet, mint hogy közönséges szadista (unalmas eset) aki, ha nem jön szemére álom, arról ábrándozik, miféle változatos módokon végezne különféle ellenlábasaival. Slussz.

Csák Máté nem jó ember!

Read more

Szép Zsolt: Kárpát Walzer – Könyv – kritika

Szép Zsolt: Kárpát Walzer könyvborító

Magasra srófolt várakozások

Többkötetes fantasy szagával kecsegtet Szép Zsolt tetszetős féltégla méretű Kárpát Walzer-je, amely ráadásképpen a magyar hiedelemvilág lényeit is beemelni ígéri a Monarchia korabeli történetbe, lúdvérccel meg Garabonciással. Mindez annyira egyedinek és érdekesnek hangzik, hogy alig várod, hogy belevesd magad a történetbe. Aztán sajnos azt veszed észre, hogy csak zavartan tapicskolsz benne.

A Kárpát Walzer tipikus elsőkönyves szövegnek érződik, számos bosszantó hibával, ami különösen azért disszonáns, mert a fogalmazásmód igazából egyáltalán nem lenne rossz: csipetnyit régies, ami még épp nem zavaró, de azért megadja a korabeliség ízét.

Hallja, sok beszédnek sok az alja!

Viszont a szerző fecseg. Ha jön egy szereplő, akkor azonnal komplett életrajz kerekedik köré, ezt csinálta, azt csinálta, amazt csinálta, ilyen ember, olyan ember, amolyan ember. Szép Zsolt tücsköt-bogarat egy helyre hány, ahelyett hogy menet közben adagolná az információkat, (ld. Zsuzsanna és Emrődy gróf antréja) Ugyanígy a fecsegés érzetét keltik Zsuzsannának a történet szempontjából teljesen érdektelen és kicsinyes konfliktusai a szívózó személyzettel.

Az arisztokrácia diszkrét bája

Továbbá a szerző ájult tisztelettel viszonyul könyve ÖSSZES nemesi származású szereplőjéhez, narrátorként is méltóságos báró és bárónőként hivatkozik a Bellényeshy család tagjaira, és a karakterek jellemzésénél pozitív jelzők garmadájával árasztja e őket, amivel olyan érzést kelt, mintha a Magyar Főnemesek Rajongói Klubjának egy különösen ügybuzgó tagja körmölné, szájából félig kilógó nyelvvel a szöveg sorait.

Read more

John Maddox Roberts: Királycsel – Könyv – kritika

John Maddox Roberts: Királycsel - könyvborító

A jelenleg már több mint 10 kötetre rúgó történelmi-krimiszéria bevezető kötetében Decius, a római hierarchia alján álló hivatalnok egy meggyilkolt felszabadított rabszolga ügyében indít vizsgálatot. A kor: a római köztársaság válságának legközepe, i.e. 70. És mit gondolsz, kivel fut össze Decius rögtön a Királycsel első fejezetében? Bravó, kitaláltad: az ugyancsak a karrierje elején álló derék Gaius Julius Caesarral. Aztán persze később jönnek a korszak további közismert szereplői Nagy Pompeiustól kezdve Ciceróin át a csirkefogó Publius Clodius Pulcherig.

Inkább történelmi regény, mint krimi

Noha a Királycsel elméletileg egy bűnūgyi regény, hiszen annak számos jellemzőjével rendelkezik (orvosszakértö, informátor, keményfiú sidekick) azért mégis inkább az az érzésed, hogy történelmi regényt olvasol. A nyomozás vékonyka szála nem túl izgalmas vagy eredeti (előfordul, hogy John Maddox Roberts eléggé ügyetlenül közismert történeti tényeket használ arra, hogy tovább lendítse a cselekményt, helló, kalózok) és legtöbbször el is sikkad az aktuális politikai-történelmi viszonyok taglalása mögött. Már csak azért is, mert az ifjú Deciusnak az a RÖGESZMÉJE támad, hogy egy államellenes összeesküvés közepébe csöppent. És hogy mindenki ellene van. Mi van?!

Összeesküvés? Ugyan már!

Read more

Snorri Kristjansson: A vér szava – Könyv – kritika

Snorri Kristjansson: A vér szava könyvborító

Krisztus nevében – bárddal

Olav Tryggvason király elhatározza, hogy a Krisztus szent nevében egyesíti egész Norvégiát. Aki nem óhajt osztozni hitében, azt pedig jól fejbe kívánja suhintani egy bárddal. A szálak Stenvik városának falai alatt futnak össze, ahol az Olav király terveitől vonakodó, és jól bevált, kevés macerával járó vallásukhoz ragaszkodó, ódivatú viking másként gondolkodók Olav királyt kívánják fejbe suhintani, ugyancsak bárddal. Hát igen, Krisztus szavai helyett jöjjön A vér szava.

Snorri Kristjansson trilógiájának A végzet kardjai című első része egészen rendben lévő történelmi regényvolt, bár kissé kedvedet szeghette a túl sok, nehezen megkülönböztethető szereplő, a folytonos nézőpontváltások, és a kissé sután induló cselekmény. Az ostrom során szerencsére jóval intenzívebbé vált a történet. Noha a fantasybe illő vérmágia beemelése egy valós alapokon nyugvó történelmű regénybe azért néhányakat szemöldök-ráncolásra késztethetett.

Minden ellentmondásba kerül – mindennel

Read more
1 2 3 4