Sir Walter Scott: Ivanhoe – Könyv – kritika

Anglia zűrben

Az úr 1199-es esztendejére Anglia ebek harmincadjára került. A lovagkirály, Oroszlánszívű Richárd keresztes-hadjáratra ment a Szentföldre. Öccse, a züllött és elvtelen János uralkodik helyette. A társadalmat az igazságtalan törvények mellett a szászokat korábban leigázó normannok zsarnokoskodása is feszíti. A rablólovagok rettegésbe taszították az országot. Az erdőkben fosztogató szegénylegények tanyáznak… Ilyenkor csak egy olyan bátor és nemes szívű lovag segíthet, mint Ivanhoe.

Sir Walter Scott: Ivanhoe - Könyvborító

Kell egy kis romantika…

Sir Walter Scott, a romantikus történelmi regények megteremtője talán az Ivanhoe-val érte el legnagyobb sikerét. Az angol irodalomban az Arthúr-legendák óta mélyen gyökerező lovagregény biztos alapot teremtett egy nemes szívű hős színre lépéséhez. A nép ajkán évszázadok óta tovább élő, mindenki által ismert Robin Hood-mondák pedig további adalékot jelentettek a sikerhez.

Az dölyfös elnyomás alatt szenvedő szászokkal való azonosulás pedig az érzelmi alapot teremtette meg az olvasó számára, hiszen ki ne érezné együtt a jogtalanság arra érdemtelen áldozataival?

Egy romantikus történelmi lovagregényhez már csak egy hősnő szükséges, akit epekedve, távolról illik szeretni, de előbb-utóbb meg is kell menteni. Sir Walter Scott Ivanhoe-ja mindjárt két ilyen hősnővel is szolgál. Ráadásul mindkettő – amellett, hogy magától értetődően csodaszép – a korhoz képest, amelyben él, még szokatlanul autonóm egyéniség is. Éljenek az erős hősnők!

Read more

Giles Kristian: Lancelot – Könyv – kritika

Giles Kristian: Lancelot - Könyvborító

Giles Kristian, hoppá, egy elegáns mozdulattal kikapja Lancelot a nevezetes Artúr-mondakörből és főhőst csinál belőle. Teheti, hiszen címszereplője a mondakör legderekabb vitéze, így számos csetepaté középpontjába beilleszthető, és nem mellesleg befűzi a nagy Artúr király csaját is, ennélfogva a szerelmi dráma és egyéb konfliktusok is garantálhatók.

Tiszta érzelmek és mocskos középkor

Kristian aránytalanul nagy teret ad könyvében a gyermekkornak, és azt várnád, hogy simán bealszol rajta, mert hát mi érdekes történhet egy későbbi nagy hős zsenge gyermekéveiben. De a várakozás simán rád cáfol. A kidolgozása semmivel sem sikerül érdektelenebbre, mint a későbbi, jóval jelentékenyebb felnőtt éveké. Sőt, fordítva. Az izgalom kezdettől fogva jelen van, mert a szigeten, ahol Lancelot pátyolgatják, előbb feltűnik Guinevere, hogy felszítsa az érzelmeket, majd minden druidák legnevezetesebbikje, Merlin, aki a feszültséget szítja fel.

Kristian pedig ügyesen leráncigálja a legendát a hétköznapokba. Szinte minden misztikumtól és varázslattól megfosztja. (Ha mégis akad valami bűbáj, az talán csak sima bűvésztrükk.) A híres-nevezetes szereplők (vagy csupán neveik) felbukkannak ugyan, de jóval emberközelibbek, körülöttük a középkor minden szennyével és mocskával.

Read more