Arnaldur Indridason, miután lezárta az őt világsikerhez juttató Erlendur-sorozatot, új hőssel a főszerepben indított új krimiszériát. Íme, Konrád, a nyugdíjas nyomozó, aki A mélység titka című kötetben lép színre első ízben, – és persze ugyanolyan eltökélt és lelkiismeretes, mint híresen mogorva elődje.

Ébresztő! Ez egy nyomozás!

Erlendur felügyelő talán a krimi-irodalom valaha volt legszokatlanabb főszereplő-választása lehet. A végtelenül morózus, szűkszavú és betegesen távolságtartó izlandi rendőr olyan átkozottul unalmas egyéniség, hogy aki kézbe veszi a nyomozásait tartalmazó könyveket, néha azt érezheti olvasás közben, hogy maga is kezd egyre szürkébbé és jellegtelenebbé válni, – sőt talán még egy enyhébb kómába is belecsúszik…

Na most A mélység titka Konrád felügyelője éppen csak egy grammal különb nála. Nem tudom, hogy az izlandi lakosok többsége mind ilyen-e, vagy csak az Arnaldur Indridason ismeretségi körébe tartozók, de tény, ha Konrád felügyelő vendégségbe hívna magához, 20 perc után arra gondolnál, hogy a vele való társalgásnál még az is érdekesebb elfoglaltság volna, ha szépen módszeresen nekiállnál felvagdosni a saját ereidet…

Az Erlendur-sorozat 11 részből áll. Ebből 9 jelent meg magyarul. Érdekes módon mindet elolvastam. Pedig senki sem tartott fegyvert a homlokomhoz.

A magyarázat erre természetesen az, hogy Indridason a nyomozás folyamatával kárpótolja szegény olvasóit teljességgel elviselhetetlen főhőséért. Pontosan úgy, ahogy ezt új főszereplője esetében is teszi…

Read more