Jen Beagin: A Nagy Svájci – Könyv – kritika
A Nagy Svájci egy csajszi. Szexuál-terapeutához jár. Mégpedig a kétségbeejtően alkalmatlannak tűnő Omhoz. Greta is egy csajszi. Ő írja át a terápiás ülések hanganyagát. Gretát lenyűgözi a Nagy Svájci. (Nem csoda, mindenkit lenyűgöz.) Amikor összefutnak kutyasétáltatás közben, tudható, hogy onnantól a bonyodalmak elkerülhetetlenek.
A Nagy Svájci ellenállhatatlan
A Nagy Svájci 2023-ban a 11. legjobb regénynek találtatott a Goodreads olvasóinak körében. Ez persze általában kutyafülét sem számít. A Nagy Svájci esetében most kivételesen mégis számít valamit.
Jen Beagin harmadik regényét a Cosmopolitan, a Vogue, az Elle, és a New Yorker Magazine is, szóval az összes csajos újság, az év könyvének választotta. Ami nyilván azonnal elriaszthatja az olvasók egy egész könnyedén behatárolható részét. Aki azonban elköveti azt a páratlan merészséget, hogy kíváncsiságból belekezd az elejébe, azt veheti észre, hogy jóval tovább halad a könyvvel, mint azt feltételezte. Talán egészen a végéig.
Erről az alábbiak gondoskodnak: a pillanatok alatt megkedvelhető szereplők, a fanyar, de kedves humor és az összetéveszthetetlenül egyedi, intelligens narráció.
A Nagy Svájci ellenállhatatlan – vagy ezt már mondtam?
Ja, mondtam. De Greta Work, a főszereplő is az. A kedves, szeleburdi, de jó értelemben vett lökött lányok általában mind azok. Greta éppenséggel már a 45. évét tapossa, de teljesen olyan, mintha csak 30 lenne. Vagy mintha átaludt volna körülbelül másfél évtizedet.
Saját magával sokféle szempontból nincs tisztában és régóta elnyomott lelki problémák terhét hurcolja. Ami számos komoly gond mellett azt is eredményezi, hogy éretlen, fura kívülállóvá változik. Ez a típus amúgy szerencsére ideális egy könnyed hangvételű, de mégis igényes regény főszereplőjének.
Az összeszedett, hűvös Nagy Svájci többféle szempontból is kiváltja Greta csodálatát. És ezek közül a traumákhoz való higgadt hozzáállása csak az egyik. Gretának valakire szüksége van, ez egyértelmű. Az, hogy ez pont a Nagy Svájci kész mázli. A Nagy Svájci ugyanis kihozza belőle a legjobbat.
Orgazmus. Pont.
Flavia (a Nagy Svájci) a jégkirálynő típus. Az a szexi titkárnő kategória, tudod, egy kis közönnyel tartósítva; de amúgy nett, fitt, intelligens. Sharon Stone és Charlize Theron egybegyúrva. Bugyi nélkül… enyhén széttárt lábakkal… A vágy tárgya és nagyon komoly kihívás egyben.
Greta Work azonban előnnyel indul. Vagy hátránnyal. Attól függően, hogy honnan nézzük. Ugyanis Flavia terápiás ülései hanganyagainak teljes birtokában pontosan tudja, hogy a Nagy Svájci miben szenvedi a legnagyobb hiányt. Nos, többek között például orgazmusban.
Jó, térjünk a lényegre. A Nagy Svájci két nő szerelméről szól. Néha egészen nyíltan ábrázolva a szexualitást, de mégis inkább arra a folyamatra koncentrálva, ahogy mindketten megkezdik a kilépést az addigi komfortzónájukból: Greta a magára kényszerített bezártságból. Flavia pedig, abból az állapotból… nos, ahogy egy, a nagyvilág irányában teljes közönnyel viseltető, gazdag, svájci sznobot elképzelsz.
Mindezt persze a Greta Workre jellemző totális szétszórtság és meggondolatlanság kíséri.
Ebből nyilvánvalóan mindenki azt szűrheti le, hogy ez egy sima csajos regény… Igazából az is, meg nem is az.
A Nagy Svájci rendesen meglep
Nos, Jen Beagin virtuóz módon ír. Olvasás közben folyamatosan irigykedve ámulsz. Azt a stílust, amikor valaki könnyed, de közben mégis vicces, azonban mindennek ellenére mégsem súlytalan, hát azt nem egyszerű hozni. Jen Beagin lazán megcsinálja. (A könyv mindösszesen egyetlen árva fejezet erejéig ül le kicsit, amikor Greta visszaemlékezik a lovastáborban átélt kalandjaira a könyv végén. De ezt is csak azért írom le, hogy kerüljön valami negatívum a kritikába a kiegyensúlyozottság kedvéért.)
Külön érdemes kiemelni a könyv játékos szűrrealitását. A fura szereplők mellet fura háziállatok is megjelennek, amelyek többé-kevésbé kiemelt mellékszereplőnek tekinthetők. Kutyák, szamarak, méhek. Ja, és egyéb ízeltlábúak is tiszteletüket teszik.
De a narráció is számos fura képzettársítást használ. Greta Work elméje megállíthatatlanul pörög. Szokatlan és képzeletgazdag megállapításait követve muszáj folyamatosan mosolyogni.
És bár a könnyed hang mindvégig fenntartja egy csajok számára készült könyv stílusát, Beagin írása mégis annyi mindennel több ennél a zsánernél, hogy egészen kifinomult ízlésű-, és amit kevéssé hinnél, férfi olvasókat is képes lehet egészen könnyen megtartani… Már persze ha hajlandók lennének hasonló könyvet a kezükbe venni…
No Ordinary Love (Story)
A Nagy Svájci nem a szerelmes regények szokásos sémát követi: megismerkednek, szerelembe esnek, összevesznek valami hülyeségen, majd kibékülnek. Ez a könyv inkább az életszerűséget választja. A kulcsszó = káosz.
Továbbá a könnyed hangvétel ellenére Jen Beagin regényének hangsúlyos részét képezi a hőseit ért traumák feldolgozásának folyamata. Lehetséges lenne, hogy e könyv igazából erről szól? A gyógyulásról és kilábalásról?
Mittudomén. Azonban ami A Nagy Svájci behúzó erejét adja az mégsem más, mint a szerelmi történet, amelybe Greta éretlen hozzáállása és Flavia lelki alkata (no meg hát, ugyebár, a férje) miatt bele van kódolva a kudarc és a bármelyik pillanatban bekövetkezhető bukás lehetősége.
Jen Beagin A Nagy Svájci című regénye két fura és különös nő kapcsolatának története. Sziporkázó szellemességgel és magával ragadó fantáziával előadva. Greta Work és Flavia bűbájos kettősének egyszerűen képtelenség ellenállni, bármelyik nemhez – és bármilyen irodalmi zsáner kedvelői közé tartozzon is az ember.
Értékelés: 8.3/10
Jen Beagin: A Nagy Svájci
Európa Könyvkiadó. 2024. 413 oldal
—
Ez is érdekelhet:
Ottessa Moshfegn: Eileen voltam