– WTF! – mondta Thomas Mann, a Varázshegy szerzője, mikor 1929-ben megkapta a Nobel-díjat – a Buddenbrook ház című regényéért. Talán maga is úgy gondolhatta, hogy a lübecki Buddenbrook kereskedőcsalád mintegy három és fél generációjának a 19. század közepén játszódó története nem a legegyértelműbb választás e magas díjra.

Miről nem szól a Buddenbrook ház?

1, Lübeckről egyáltalán nem szól. Egy, de maximum két ujjadon meg tudnád számolni (és lehet, hogy sokat mondok) hogy hányszor hangzik el annak városnak a neve, ahol Mann családregénye szinte teljes egészében játszódik. A városról az égegyadta világon semmi lényegeset nem tudsz meg, a cselekmény a legritkább esetben hagyja el Buddenbrookék aktuális rezidenciáját.

2, A kereskedelemről sem szól. Ha esetleg arra számítanál, hogy az éppen aktuális Johann Buddenbrook majd 19. századi Jockey Ewingként végez különböző pénzügyi machinációkat és kergeti az őrületbe üzleti ellenlábasait, hát semmi ilyesmi nem történik. A Buddenbrookok üzleti vezérelve az, hogy csakis olyan bizniszbe szabad belemenni, amitől aztán jól alszol éjszakánként. Unalmasan hangzik? Nem én mondtam!

3, A 19. század német társadalmi folyamatairól pedig végképp egy szó nem sok, annyi sem hangzik el. A Buddenbrook ház szereplői kizárólag a tehetős nagypolgári közegben mozognak.

Read more