Donna Leon: Földből vétettünk – Könyv – kritika
Átlagos bűnügyek élvezetes stílusban
Az amerikai írónő harminc évig élt Velencében és 2003-ban kezdte írni a városban és annak szűkebb környezetében játszódó krimisorozatát Brunetti felügyelővel a főszerepben. Most tart a 30. kötetnél. Maria Vergine!* A kegyetlen magyar kiadó valamiért a könyvek több mint felét kihagyta a fordítás során, van, hogy ötöt is egyhuzamban, így meglepődve értesülsz róla például, hogy a Földből vétettünk idejére Guido Brunettit már főfelügyelővé léptették elő! És te lemaradtál róla! És hogy az úristenbe nem sikerült megfúrni ezt az előléptetést Patta vice-questorénak**, Brunetti teljességgel kibírhatatlan főnökének? Signorina Elettra intézhette volna el, a kapitány-helyettes bájos, ámde titokzatos kapcsolatokkal bíró titkárnője? Sose tudjuk meg!
Amit viszont tudunk, hogy Leon regényei kb. abba vonulatba sorolhatók mint Simenon Maigret-történetei. (Bár azoknál jóval élvezetesebbek.) Jórészt átlagos bűnügyek, hétköznapi elkövetők, semmi különösebb truváj. Viszont alapos környezet- és társadalomrajz, az olasz mindennapok, néplélek és konyha! (nyami – íme, újabb könyv-sorozat, amit olvasva folyton éhes leszel) beható ismerete. És persze Velence.