Adrian Goldsworthy: Az erőd – Könyv – kritika

Traianus császár uralkodása alatt Róma több háborút vívott a mostani Románia területén élő dákokkal. A Decebalus által egyesített törzsek folyamatos fenyegetést jelentettek a birodalomra – mint ahogy a rómaiak is a dákokra. Flavius Ferox centurio, Adrian Goldsworthy A győzelem városa trilógiájának főhőse átveszi a határvidékén álló Piroboridava-erőd parancsnokságát. Ha a háborúra készülő dák seregek megindulnak, ez az erőd jelenti az utolsó védvonalat a provinciák előtt.
Történészi szemmel
Adrian Goldsworthy a Vindolanda-könyvek* után folytatja a római seregben harcoló briton hőse kalandjait, aki feleségével, a harcos királynő Claudia Enicával együtt most a birodalom ellentétes, keleti határvidékén találja magát. Azonban Goldsworthy ily távol a Várostól, egy nem túl jelentős erőd, nem túl magas rangú szereplőit irányítva is megtalálja annak a módját, hogy komplex képet adjon a római birodalom működéséről. Főként, természetesen, katonai szempontból.
Míg Favius Ferox az elkerülhetetlenül közeledő háborúra készülve megerősíti az erőd védelmét, és közben megküzd az irányítása alá tartozó törzsi harcosok ellenszenvével, valamint amazon-természetű asszonya jogos neheztelésével, a történész Goldsworthy is tanúbizonyságát adja felkészültségének.
Viszont ha korábban számos történelmi regényt, például Colleen McCullough nagyszerű Róma-sorozatát olvasva készültél fel római történelemből, szóval szakértőnek számítasz, még akkor is túl soknak találhatod az latin nyelvű szakifejezések számát a különféle rangfokozatoktól kezdve egészen a katonai szlengig.
Read more