Mark Millar – John Romita Jr.: Ha/Ver – Első könyv – Képregény – kritika
Már kétszer volt szerencsém látni a Ha/Ver első részét DVD-n, mire a képregény a kezembe került. Az első pár kocka alapján ki is derült, hogy a film majdnem szó szerint dolgozza fel az alapművet. Ezért először majdnem abba is hagytam. Másrészt viszont a képregény sokkal durvább. Ezért adtam neki még egy esélyt.
Számtalan okból kifolyólag lehet valakiből szuperhős. Legalábbis képregényben. Azonban van, aki csak simán céltalannak érzi az életét. Mint az átlagos, képregényimádó tizenéves Dave Lizewski, aki a netről rendelt búvárruhájában parádézik a 2000-res évekbeli, Guliani polgármester által a bűntől nagyrészt már megtisztított New York utcáin. Persze annyi rosszarcú azért még maradt, hogy párszor jól elagyabugyálják.
Bár szuperhős rengeteg akad, ritka az olyan közöttük, aki nem rendelkezik szupererővel. mint például Batman is. Vagy éppen Ha/Ver. Bár a Denevéremberrel szemben Dave Lizewski annyival előrébb tart, hogy az első alapos verése után a fejébe ültetett fémlemezeknek köszönhetően közepes mértékben ütésálló.
A sérülésekből való lábadozás mellett Dave éli azoknak a tizenéveseknek a mindennapi életét, akik sem túl nagymenőnek, sem túl lúzernek nem számítanak. Egyszóval teljesen átlagosak. A hétköznapok összeütközése az igazságosztóvá válás nehézségeivel számtalan tragikomikus helyzetet eredményez. És ez az egyik kiemelkedő erénye a Ha/Ver-nek. Átkozottul laza és vicces. Lizewski előszeretettel űz gúnyt saját magából is. Már a cinizmussal teli első jelenetből leszűrheted, hogy mire számíthatsz. (Pompás szórakozásra.) A szöveg ráadásul tele van geek-eknek szánt popkulturális és képregényes utalásokkal.
A mulatság csak fokozódik, amikor a nyüzüge, enyhén életképtelen Dave összefut egy valódi igazságosztó apa-lánya párossal, Vérprofival és Kis Döggel (hm, az eredeti Big Daddy és Hit-Girl valamivel talán jobban hangzanak.) Hit-Girl belépője hátborzongató WTF-pillanat, igazi képregényes csúcspont, olyan, mondjuk, mint amikor River a Firefly-ban elkezdi felfedezni igazi erejét. Csak még olyanabb.
Azonban a valódi igazságosztás – szemben Dave eszetlenkedésével – törött csontokat, repkedő szemgolyókat, palacsintává lapított rosszfiúkat és karddal félbeszetetelt agyakat jelent. Valamint heregolyóba vezetett villamos áramot. A filmverzióból a legdurvább inzultációkat szemérmesen kihagyták. Az eredeti képregény így sokkal naturalistább és durvább. És bár alapigazság, hogy az írott alapmű mindig jobb a filmváltozatnál, most mégsem ez a helyzet.
A képregényen belüli képregényes tiszteletadás két olyan facepalm szintű ostobaságot is eredményez, amik pont a célegyenesben aláássák a Ha/Ver addig nagyjából szilárdnak mondható felépítményét. Az, hogy a valódi igazságosztók, halálosan komolyan gondolva a dolgot, bevesznek a csapatukba két szerencsétlen balfaszt, továbbá Vérprofi és Kis Dög valós eredettörténete külön-külön is égbekiáltó marhaság. Utóbbi egyszerűen az egész addigi tevékenységüket értelmetlenné teszi. A filmből szerencsére mindkettőt kipurgálták, elkerülve ezzel a képregényéhez hasonló kínos mélypontokat, amelyek izomból rángatják le a Ha/Ver-t a középszer irányába.
7,6/10
Mark Millar – John Romita Jr.: Ha/Ver – Első könyv
Fumax. 2018. 208 oldal