Rick Remender – Wes Craig: Orgyilkos Osztály 3. – Kígyóverem – Képregény – kritika
A sorozat előző felvonását záró fordulatos és pergő akció átmenet nélkül folytatódik. A villámgyorsan lerendezett Farpofa helyett pedig beúszik a képbe egy még veszélyesebb alak, az Orgyilkos osztály saját, motorizált Lovagló Hegye.
Ez egyfelől jó hír. Mivel így, a nagy rohanás közepette nincs idő arra, hogy Rick Reminder újabb tanúbizonyságát adja írói képességei hiányának. És mi tagadás, az akció működik, sőt még rá is tettek egy lapáttal a sebességre. Marcus menet közbeni csetlés-botlásai és sekélyes lamentálgatásai kicsit rontanak ugyan az összképen, de Maria, aki eddig szimpla kapcsolatfüggő tizenévesnek tűnt, szintet lép. Sőt, egyszerre többet is.
Chico érdemdús famíliája nagymértékű előrelátásról tett tanúbizonyságot – és azért ez egy bűnszervezetet esetében egyáltalán nem lebecsülendő dolog – midőn az általuk lemészárolt család utolsó hírmondónak maradt tagját előzékenyen gyilkológépezetté képeztették ki.
Mariának tehát nem kell sokat törnie magát, hogy sikeresen Santa Muerte földi megtestesülésévé avanzsáljon.
Másfelől viszont rossz hír. (Az, hogy vágás nélkül folytatódik az akció.) A harmadik kötet ezáltal – Lin mesterhez hasonlatosan – fejnehézzé válik.
Más szóval mi történik, amikor lecseng a csihi-puhi? Na, mi?
Úgy van! Újból beköszönt a tinédzser l’amour!
Reminder eközben gondoskodik arról is, hogy minden bizonytalankodó tizenéves olvasó azonosulhasson Marcusszal, aki két csajszi között ingadozik, és mindig, minden körülmények között azt választja, akit nem szeret. Noha csak annyit kéne mondani, bocs, tesó, köszönök mindent, de léptem. Így aztán tovább epekedhet az iránt, akit IGAZÁN szeret. Marcus egy istenverte balfasz, mondtam már?
De persze, csak ha ennyi lenne. Azonban Marcus tovább megy: eltaszítja magától a barátait, teli torokból világgá ordítja a rábízott titkokat és saját problémáira egyetlen megoldást ismer csak: a drogokat. Emellett a hozzáértése gyilkolás terén alulról súrolja a Magas szőke férfiét, felemás cipőben.
Csoda-e, hogy ezek után, hogy ha ugyanabba a suliba járnál, előbb-utóbb te éreznéd úgy, hogy neked magadnak kéne kinyírnod ezt a végtelenül ostoba, ellenszenves, paranoid gyökeret?
Szerencsénkre a rohadófélben lévő földigilisztára hasonlító Lin mester centire ugyanerre a következtetésre jut, és bár nem egészen egyértelmű, hogy a képregény végén köztisztasági célú rágcsálóirtást rendel-e el vagy éppen embervadászatot, azért bizakodjunk utóbbiban.
Rick Reminder felettébb szokatlannak tetsző írói hitvallása az alábbi lehet: „Írjunk olyan főhőst, akinek láttán az olvasót folyamatosan a legmélyebb undor kerülgeti, így legszívesebben háromba tépné művünket. Majd figyeljük kíváncsian, hogy mi történik.”
6.9/10
Rick Reminder – Wes Craig: Orgyilkos Osztály 3. – Kígyóverem
Fumax Kiadó. 2019. 116 oldal