Myke Cole: Legio a phalanx ellen – Könyv – kritika
Akinek hosszabb a rúdja, az nyer, nem?
„Az antik világ két leghatékonyabb gyalogságának küzdelme.” Aha, na de melyik keni el a másik száját? Mivel e blog kritikái általában spoilermentesek, egy pillanatig se higgye senki, hogy elárulom. Szemfülesebbeknek azért, akik hirtelen előbányásszák elméjük legmélyebb bugyraiból azt a még véletlenül sem közismert tényt, hogy vajon a rómaiak vagy a görög-makedón tandem uralta-e INKÁBB több száz éven keresztül a Földközi-tenger partvidékét, lehetnek előzetes sejtései. A Legio a phalanx ellen című könyv főleg azoknak szól, akiknek gőze sincs róla.
Myke Cole, az amatőr hadtörténész, de emellett buzgó és gyakorló hadfi hat ütközet révén próbál egyértelmű választ adni erre a kínzó kérdésre, mindezt bőséges forrásanyag használatával; a közismert ókori histográfusok mellett olyan szerzőket is idézve, akikről még életedben nem hallottál.
Myke Cole ráadásul nagyon fifikásan dramatizálja az eseményeket, így a csaták leírása kifejezetten fordulatos. (Bár a püdnai ütközet balszerencsés vízhordó jószága esetében mintha már kicsit át is esne az öszvér túlsó oldalára.)
Alapos háttér-információk és történelmi háttér
A Legio a phalanx ellen című könyv a hadtörténeten túl történelmi-politikai kontextusba is helyezi az eseményeket, így aztán gyorstalpaló üzemmódban megismerkedhetsz a Kr. e. 280-at követő százhúsz év átfogó történetével és meghatározó hadvezéreivel. No és persze nem marad el a két haderő alapos ismertetése sem, kialakulásuktól kezdve a felszerelésükig. Gondoltad volna példának okáért, hogy a falanx harcosai feltételezhetően rétegesen egymásra ragasztott „vászonpáncélt” viseltek?!
Én ugyan fel nem vettem volna, az hétszentség!
Bagzó macskák a hadszíntéren? Állati izgalmas!
De a lényeg persze a csatákon van, amelyeknél, figyeld csak meg, amikor már éppen szemtől szemben áll a két nevezetes nehézgyalogság, mindig közbe jön valami, amitől juszt se tudod eldönteni, hogy melyik típus a hatékonyabb – annak ellenére, hogy amikor nekiállsz ennek a könyvnek, már akkor is nagyjából tisztában voltál ezzel.
A Legio a phalanx ellenben feldühödött elefántoktól kezdve, szervezetlen segédcsapatokig, hegynek felfele kiadott értelmetlen támadásig minden előfordul. Néhol már egyenesen azt várod, hogy legközelebb a hadviselő felek közé kergetett harci pingvinek vagy a hadszíntérre keveredő bagzó macskák zavarják meg a hadmozdulatokat.
De nyugi, ha még a legutolsó csatát követően is maradt benned gyötrő bizonytalanság, a szerző a végén szakszerűen összefoglalja neked, hogy miért a #$@+?;-&$;’ a nagyobb májer.
És mindeközben csak egészen halványan birizgál az érzés, hogy körülbelül ugyanebben az élményben lenne részed, legalábbis a csaták leírása tekintetében, ha ha Myke Cole könyve helyett inkább Plutarkhosz (a szerző fő forrásának) vonatkozó életrajzait.
Értékelés: 7.8/10
Myke Cole: Legio a phalanx ellen
PeKo Publishing. 2020. 308 oldal