Andrzej Sapkowski: Vaják I. – Az utolsó kívánság – Könyv – kritika

Andrzej Sapkowski: Vaják I. - Az utolsó kívánság

Ríviai Geralt, a lengyel Sapkowski immár világhírnévre szert tett hivatásos szörnyvadásza 1993-ban lépett színre egy novelláskötetben. A történet színtere egy többé-kevésbé kora középkori Kelet-Európára emlékeztető fantasy világ. Törpékkel, tündékkel és sárkánygyíkokkal. Plusz a szláv és német mese- és mondavilág lényeivel súlyosbítva. Strigától és lúdvérctől kezdve Hófehérkéig. (Legalábbis annak kiforditott verziójáig.)

Hamar kiviláglik, hogy a könyv előnye ugyanaz, mint a hátránya is  Lehet, hogy valamivel másabb mint egy sablon angolszász fantasy, de amikor a szörnyeteg lakomát varázsol az asztalra a nagy semmiből, vagy mikor a lány böhömnagy denevérré változik, majd vissza megint ruhába öltözött lánnyá, magad se tudod, hogy mindez teljesen komolyan vehető-e. A dzsinnről és a három kívánságról nem is beszélve. Mert ugyebár a mesék nem vehetők komolyan egy bizonyos kor felett.

A kissé megtekergetett népi históriák hol jobbak, hol rosszabbak, a badass Hófehérke például a legjobb karakter a könyvben, de van történet, amely egészen a gagyiba süllyed, teszem azt amikor a tündék, e nemes faj, a veteményesből lopják a tarlórépát és  lóbabot. Ugyanebben a novellában a szerző néhány oldal erejéig láthatólag a Gyűrük urában érzi magát és hát a burleszket kihagyás nélkül követő hamis emelkedettség magától értetődően teljesen hatástalan.

De cifrázás ide vagy oda, nagyjából egy átlagos heroikus fantasyhez van szerencséd. A lápi rémeket ezüstkarddal aprító Geralt alapból nagy jampi.  És tökéletes főhős alapanyag: marcona, nehéz sorsú, de helyén van a szíve, tetteit a vajákok kódexe és saját lelkiismerete vezérli. Ami alkalmanként kicsit túl is működik, lásd Yennefer esetét, aki leginkább pár jó nagy maflást érdemelt volna ki. Valamint egy seggbe rúgást. És biztos meg is kapta volna, ha nem lenne ilyen rohadt szexi…

Geralt vezérelve: nem biztos, hogy az a szörny, ami szörnynek látszik. És íme ez egyben a könyv fő tanulsága is.

Geralttal mindösszesen két gond akad: túl flegma, ez az egyik; ami főként akkor szúr szemet, amikor királyokkal társalog. Ejnye. Le merném fogadni, hogy ebből később még komolyabb gondjai akadnak. Láthatóan nem ért a pénzügyekhez. Ez a másik. Geraltnak egyik történetben az a problémája, hogy egyre több a szörny a világban, a másik történetben meg az, hogy egyre kevesebb, így egyre nehezebben talál munkát. Persze, ha a koronás főkkel cimboráló vaják, aki hol háromezer orent kap egy királytól, hol smaragd nyakéket egy királynőtől, jobban beosztaná a keresetét, talán nem is lenne semmi probléma, ugyanis egyik sem hangzik úgy, mintha túl kevés lenne. Szóval igen, néha beficcen egy-egy inkoherencia vagy kicsit ostoba fordulat.

Sapkowski stlusa nem különösebben kiemelkedő, leginkább a túlírt, locsogó párbeszédeknél jön ki, hogy szeret feleslegesen fecserészni. Humora sem nagyon működik (az egyetlen kivétel talán a Pénz kérdése c. novella, amely nyomokban tartalmazza) egyébként kimerül Geralt haverja, Kökörcsin fárasztó idétlenkedésében.

Mindezek alapján erős a gyanú, hogy a kelet-európai mester sorozatát, vagy legalábbis annak első kötetét mind az általa ihletett számítógépes játék, mind a Netflix-sorozat séróból felülmúlja.

6.9/10

Andrzej Sapkowski: Vaják I. – Az utolsó kívánság
GABO. 2019. 352 oldal

A Vaják-sorozat további kötetei:

2. Andrzej Sapkowski: A végzet kardja
3. Andrzej Sapkowski: Tündevér
4. Andrzej Sapkowski: A megvetés ideje
5. Andrzej Sapkowski: Tűzkeresztség
6. Andrzej Sapkowski: Fecske-torony
7. Andrzej Sapkowski: A tó úrnője
8. Andrzej Sapkowski: Viharidő

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük