Winston Graham: Ross Poldark – Könyv – kritika

Winston Graham: Ross Poldark

Ross Poldark százados átlőtt bokával, sántikálva érkezik haza a festői Cornwallba az amerikai függetlenségi háborúból. Az apja halott, a ház romokban, a menyasszonya pedig lecserélte az unokatesójára.

Míg Ross hozzálát, hogy helyreállítsa lerombolt lakhelyét, önérzetét és gazdálkodásba kezd, addig te bepillantást nyerhetsz a 18. század végi Dél-Anglia hétköznapjaiba. Ami nem a legszívderítőbb hely akkoriban: a háború dekonjunktúrába taszította az országot, a cornwalli ipar alapját képező bányászat döglődik, a felsőbb osztályok vigadnak, az alsóbbak nyomorognak. Ross, apjától megörökölt korhely alkalmazottai pedig isznak mint a kefekötő. Ross se veti meg a piát. Gőzöd sincs, mi fog ebből kisülni.

Aztán megérkezik Demelza.

Demelza 13 éves, nyomorgó félárva, akit Ross kiment brutális apja kezei közül és felvesz házicselédnek. Ennél jobb dolgot nem is tehetne. Innentől kezdve ugyanis alig várod, hogy Demelzáról olvashass, a róla szóló oldalak, leginkább megindító mivoltukkal valósággal elhomályosítják a regény többi részét. Demelza cseperedik, eszesedik, aztán nekilát, hogy magára irányítsa Ross figyelmét…

A fülszövegben a Poldark-széria első kötetét A Büszkeség és balítélettel rokonítják. Nem tudom, azt nem olvastam, csak a 1995-ös, Colin Firth-ös sorozat-változatnak álltam neki, de kb. 10 perc után kifordult a kezemből a távirányító a felszínes és túlzó negédesség miatt. Winston Graham könyve érzelmes, de nem érzelgős. Sokkal Inkább társadalmi érzékenységgel íródott család-, mint romantikus regény, egyáltalán nem jellemzők rá a női zsánerirodalom bugyuta fordulatai.

Egy romantikus regény ott végződne, hogy a főhősök összeházasodnak. Kettejük története igazából csak azután kezdődik, hogy Ross hirtelen felindulásból feleségül veszi a lányt: te meg elégedetten figyeled, hogyan emelkedik fel Demelza elébb Ross szellemi, majd társadalmi szintjére; és a végére hogyan válnak egyenrangú féllé a kapcsolatban.

Érdekes, de mintha Demelza nemcsak Rossra és rád, de a regényíróra is jó hatással lenne: a házasságkötéssel az írás minősége is szintet lép, a stílusa egységesebbé válik, míves természet-leírások kezdik díszíteni a szöveget és eltűnnek az érdektelen mellékszálak (Jim és Jinny & egyéb bányászok – akik addig néha külön nézőpontot kaptak) vagy pedig szervesebben beépülnek a cselekménybe. Te meg észreveszed, hogy NEM TUDOD LETENNI ezt a kötetet.

8/10

A könyv hátoldalán azt olvasod, hogy jobb mint a filmsorozat. Hát most már muszáj lesz csekkolnod a sorit is, hogy egyértelműen eldönthesd. Pláne, hogy az 1945 és 2002 között íródott 12 kötetes széria második része (Demelza) még meg se jelent magyarul. Ide vele, de minél gyorsabban, azt a hétszentségit!

Winston Graham: Ross Poldark (A Poldark család 1.)
Könyvmolyképző. 2018. 482 oldal

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük