Robin Hood (2010) – Film – kritika
Ridley Scott 2010-es műalkotása minden kétséget kizáróan a valaha készült legzavarbaejtőbb Robin Hood-film (és ebbe nyugodtan számítsuk bele a Fuszeklik fejedelmét is) ami egy egész okés kezdő harci jelenet után egy furcsa, több szálon futó katyvasszá válik:
Vigyázat, spoilerek következnek! De ne törődj velük!
1., Robin Hood, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ, Sir Loxley álnéven lepasszolja Oroszlánszívű Richárd koronáját az anyakirálynőnek (de csak véletlenül, mert BERÚGNAK a haverjaival hajókázás közben és elfelejtenek olajra lépni.)
Ezután Robin Hood, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ Sir Loxley álnéven beépül a Loxley-családba, és a történet itt lightos Makrancos Katába vált az érthetően vonakodó Lady Marionnal (aki mellesleg szabadidejében a parasztokkal szánt, vet, arat, és ellenállhatatlan kényszert érez, hogy saját kezűleg húzza ki a posványból ez utóbbiak kecskéit.)
Robin Hood, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ titokban, az ÉJSZAKA KELLŐS KÖZEPÉN elveti a Tuck barátból KIZSAROLT gabonát.
Az éhező falusi gyerekek (kb. 7-től 14 éves korig) már korábban beköltöztek a sherwoodi erdőbe és önerőből elsajátították a nindzsucu titokzatos művészetét. E misztikus módszert arra használják, hogy éjjelente a saját falujukat fosztogassák és hogy egy 5 és 7 évesekből álló elit osztaguk foglyul ejtse a VADÁSZÓ Robint. A kigyúrt, DÖGNEHÉZ Robint ismeretlen okból ewok-módszerrel a táborukba szállítják. Mázli, hogy Lady Marion, aki a legjobb haverjuk, PONT náluk héderel és megmenti.
Robin katona-cimborái állandó humorforrásul szolgálnak, miközben végigdorbézolják a történetet az ÉHEZŐ Nottinghamben. E vidám, ELLENÁLLHATATLAN humorú jelenetekben hangzanak el a film legkacagtatóbb, általában szexuális töltésű poénjai is. Vö. „Little” John.
2, Fentiek mind csudalatosan érdekes dolgok, de Robinékról folyton elvonják a figyelmet a nyavalyás franciák, akik közül kétszáz békazabáló – magát angol adószedőnek álcázva – fel-alá nyargalászik Észak-Angliában és a király ellen próbálja uszítani az országot. Ármányos tervük sikerrel jár, mert senki se veszi észre, hogy egy kukkot sem tudnak angolul és sokkal KEVESEBBEN vannak mint EGÉSZ Észak-Anglia főurainak csapatai…
A történet ezen pontján Robinnak, az EGYSZERŰ ÍJÁSZNAK, aki általában egy higgadt értelmiségi bölcs távolságtartásával viszonyul a történésekhez, ESZÉBE JUT, hogy a papája kőmíves volt és filozófus is, aki malterozás közben gondolta ki a Magna Chartát. Ez már valami, gondolja Robin Hood, az EGYSZERŰ ÍJÁSZ, ezért elegánsan átveszi a franciák elleni hadműveletek TELJES irányítását János királytól (akihez képest Trump elnök a jellemszilárdság és a következetesség mintaképe.)
És ekkor, míg te azon morfondírozol, hogy a jó büdös francba is lehetne ezt a filmet pontosan definiálni, és rájössz, hogy kb. „nagyköltségvetésű ZS-filmként”, az alábbi dolgok MÉG meg sem történtek:
A rókalelkű francia király nem bukkant még fel egy hatalmas Armada élén, benne a D-Day-nél használatos amcsi partraszállító hajók korukat kb. 800 évvel megelőző, fábol ácsolt, francia verziójával. Hell yeah!
Az éhező sherwoodi árvák sem indítottak még könnyűlovas rohamot Lady Marion vezetésével (mondtam, hogy a haverjuk!) – mivel ezek a szegény, éhező falusi árvák olyan előrelátóak voltak, hogy egy teljes hadosztályra való hatásparipát tároltak a sherwoodi erdőben, és láthatóan lovassági harcmodorra is kiképezték saját magukat, – ahelyett, hogy, mondjuk, lassacskán felfalták volna ezt a pár száz, robusztus csatamént, hogy ne legyenek többé éhező árvák! De persze lehet, hogy egyszerűen csak imádnak lovagolni.
4/10
Robin Hood (2010) (IMDb)
r.: Ridley Scott, fsz.: Russell Crowe, Cate Blanchett